Interneten nélkül nehéz boldogulni Heves megyében is

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nemrég megjelent felmérése szerint a magyar háztartások majdnem háromnegyedében használnak vezetékes internetet, de másfél millióan nem élnek a világháló lehetőségével. A felmérés kimutatta, az internetet elsősorban az életkoruk, illetve a vagyoni helyzetük miatt nem használják nagyon sokan. Holott egyre több hivatalos ügy, álláskeresés, banki befizetések intézése, vagy éppen a távol élő rokonokkal való kapcsolattartás zajlik a virtuális térben. Ezt a folyamatot felgyorsította az otthoni munkavégzés és a távoktatás térnyerésével. Az információs társadalomban a leszakadás főleg a szépkorúakat, az alacsony jövedelműeket s a romákat fenyegeti.

Idősek számítógépes oktatása folyik már két éve a gyöngyösi Vachott Sándor Könyvtárban. Szalai Nikolett digitális mentor vezeti azt az Okos nagyi klubot, ahol alkalmanként öt-nyolc nyugdíjas ismerkedik a számítógép használatával. Többeket is tudnának foglalkoztatni egyszerre.

– A jelentkezők elsődleges motivációja a kapcsolattartás a nem ritkán más országban élő szeretteikkel. Van, aki szeretné megtanulni egy hivatalos levél megírásának a módját, de olyan is akad, aki csak lépést szeretne tartani a korral. A többségnél a kezdőlépésekkel indul az oktatás. Így az egér és a billentyűzet használatának, később a dokumentumok megnézésének mikéntjével. A foglalkozások alatt nyitunk nekik e-mail-fiókot, Facebook-profilt is. Hasznos honlapokkal ismertetjük meg őket. Számítógépet mi biztosítunk a tanuláshoz, de hasznos, ha valakinek van saját laptopja, tabletje, okostelefonja, mert a mentések rögtön a saját gépére kerülnek. Változó idő alatt sajátítják el a szükséges tudnivalókat, de nem adják fel, amíg nem sikerül mindent önállóan megoldani. Nagyon büszkék a sikereikre – mondta Szalai Nikolett.

Szűkösek a romák felzárkózási esélyei a digitális világban, mondta dr. Lakatos Rozália, a kilencven százalékban romák lakta Halmajugra polgármestere.

– A településünkön lakók csak mintegy harminc százalékának van digitális eszköze, s zömüknek nem futja az internet díjának kifizetésére. A járvány idején, a digitális oktatás bevezetésekor akadt ugyan, akinek vett az önkormányzat tabletet, de a költségvetés szűkössége miatt nem jutott mindenkinek. Még nem sikerült megoldani az otthoni internet hiányát sem. A felzárkózást az itt élők anyagi helyzete akadályozza. A roma fiatalok legtöbbjének van ugyan okostelefonja, így belelátnak a virtuális világba, de ez önmagában kevés. Nem vagyok abban biztos, hogy tanulásra alkalmasak ezek. Az idősebbek zöme nem ért a számítógéphez, így nekik is oktatásra lenne szükségük – összegezte dr. Lakatos Rozália.

A járvány teret adott a távmunkának

A járvány alatt a hazai munkaerőpiac átalakult. Az otthoni munkavégzéssel felértékelődtek a digitális készségek, az informatikai területen dolgozók száma több mint huszonhatezer fővel nőtt. Ezt György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár összegezte a közelmúltban.

Rámutatott, a szektor magas hozzáadott értéket állít elő, így jól fizető munkahelyeket teremt, amelyek válságállók is. A kormány ezért támogatja, hogy minél többen helyezkedjenek el ezen a területen.

A kormány Újratervezés Programjában sok ingyenes informatikai alapozó, illetve erre ráépülő képzés indul. Az államtitkár elmondta, hogy a már sikeres vizsgázók között akad korábbi jogász, futár, agrármérnök, tolmács, borász vagy színész, de még festőművész és táncoktató is.

Kezdőképünk illusztráció Fotó: shutterstock