Királyi pecséttel ellátott oklevelet is láthattak az egri öregdiákok

Az ott tárolt dokumentumok több féltett régi darabját dr. Kovács Melinda főlevéltáros mutatta meg nekik, miután elmondta, hogy a mai levéltár elődje eredetileg csak a nemesi vármegyei igazgatás és bíráskodás során keletkezett iratokat őrzött. Időközben ez a tevékenység jelentősen kiszélesedett, napjainkban már digitalizálják a kutatottabb vagy állományvédelmi szempontból védett iratokat.

Tájékoztatójában egyebek között megemlítette, hogy hat községnek – Abasár, Hort, Kápolna, Markaz, Mezőszemere, Nagyfüged – van minimális 1848 előtti anyaga. Tizenegy településnek maradtak fenn iratai az 1849–1867 közötti időből.

Külön értéket képvisel a gyűjtemény 997, Mohács előtt keletkezett oklevele. Ezek közül mutatta meg a X. Gergely pápa által kiadott bullát, a kenderspárgára fűzött ólompecsét egyik oldalán a pápa neve, a másikon Szent Péter és Szent Pál apostol látható. Szemügyre vehették a látogatók Mátyás király 1488. évi oklevelét, amelyet kettős pecsétjével hitelesített. Mind tartalmában, mind művészi kivitelében értékes az 57 darabból álló armális vagy címeres nemeslevél-gyűjtemény.

A lap formájúak mellett két könyv alakút is őriznek. Az egyiket Zsigo Sámuel kapta Mária Teréziától, ez eredeti példány. A másik Ferenc József által Lichtenstein Józsefnek adományozott nemeslevél másolata. Ugyancsak másolatban őrzik Dobó István végrendeletét, melynek eredeti példánya a Borsod megyei levéltár tulajdonában, Sátoraljaújhelyen van. Eredeti példányban maradt fent az Egerbe betelepülő zsidók könyve, amelyet 1840-ben nyitottak meg. Érdekes adata ennek, hogy 1846-ban századikként jegyezték be azt a Weisz Józsefet, aki később a megalakuló hitközség első rabbija lett. A történelmi ereklyék megtekintése után a látogatók bepillanthattak a kutatók munkájába.