A gyöngyösi háziorvos szerint egy ideig még érezni lehet az óraátállítás hatásait

Az Európai Parlament még 2019-ben szavazta meg, hogy eltörlik az évenkénti két óraátállítást. Eredetileg úgy volt, hogy idén márciusban lesz az utolsó óratekergetés, a jelek szerint azonban a vasárnap hajnali állítás sem volt az utolsó. Az Európai Unió tagállami maguk dönthetnek, hogy a nyári vagy a téli időszámítást választják, azonban ez kisebb káoszhoz is vezethet, ezért inkább azt szorgalmazzák, hogy az országok egységesen válasszanak. Egy korábbi felmérés szerint a magyarok nagy része örülne az eltörlésének és kétharmaduk a nyári időszámítást választaná. A témában Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy februári kormányinfón kifejtette, hogy Magyarország kormánya is a közös döntést szorgalmazza, és a nyári változatot preferálnák.

Bencsik János független országgyűlési képviselő tette fel a kérdést a parlamentben, hogy meddig marad velünk a két időszámítás, melyre Völner Pál igazságügyi miniszter válaszolt.

– Az óraátállítás megszüntetésére irányuló javaslattal kapcsolatos uniós tárgyalások az Európai Unió Tanácsában megakadtak. A korábbi tárgyalások során nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok rendkívül megosztottak az óraátállítást illetően, és ennek következtében az előrehaladás az ügy tekintetében jelentős kihívásokkal szembesült mindig is. Egyértelmű, hogy csak jelentős tagállami egyetértés esetén lehet továbbhaladni a kérdéskört illetően, amely megközelítést hazánk is támogat. Magyarország alapvetően nyitott arra, hogy igény esetén az óraátállítást eltöröljük, de csak akkor, ha arra megfelelő konszenzus mutatkozik az Európai Unió tagállamai között. A döntés megszületése előtt azonban a szomszédos tagállamokkal szorosan együttműködve egy, az egész Unióra kiterjedő hatásvizsgálat is szükséges, szem előtt tartva a harmonizáció jelentőségét – fogalmazott Völner Pál.

A nyári és téli időszámítást Magyarországon 1954–57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal. 1996-os európai egységesítésig, a jelenlegitől eltérően egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás, március utolsó vasárnapjától szeptember utolsó vasárnapjáig tartott.

Nem biztos, hogy jót tesz a szervezetnek

Az évenkénti kétszeri ketyegő­tekergetés megviseli az embereket, felborítja a bioritmust.

Dr. Mangó Gabriella gyöngyösi háziorvos portálunk érdeklődésére elmondta, a stressztűrő képességre is hatással lehet, hogy átállítjuk az órákat. Főleg azoknál okozhat problémát, akinek van egy napi ritmusa. Ez az egy óra sokat jelenthet, és kell egy hét vagy akár tíz nap is, hogy a szervezet megszokja a változást. Az esetleges délutáni, munka utáni sétákra már sötétben van lehetőség, ami az emberek hangulatát igencsak befolyásolhatja.

– Ebben az állandóan változó világban mindenkinek pluszstresszt és nehézséget okozhat az órák háromról kettőre állítása – nyilatkozott a szakember.

Kezdőképünk illusztráció Fotó: Shutterstock