Halálfejes sírok Egerben – Különleges történeteket rejtenek temetőink (Fotók)

Mindenszentek és Halottak napján tömegek látogatnak a temetőbe, kik elhunyt szeretteikről emlékeznek és koszorút, virágot, gyertyát visznek, kik szeretnek borzongani a temetők csendes, misztikus világában, mások pedig az ősi kelta hagyományokból kialakult Halloween-t, annak hangulatát és szokásait szeretnék megélni. Eredetileg a kelták úgy hitték, hogy október 31-én az élők és a holtak közti határ elvékonyul, megnyílik, a holtak és a természetfeletti lénye így átjöhetnek az emberek közé. Ezt nevezték Samhain ünnepének.

Akárhogy is legyen, egy biztos: Egerben számos sír árválkodik még ebben az időszakban is, sőt, találtunk egy temetőt, mely minden bizonnyal városunk legelhagyatottabb s talán legrégebbik sírkertje. Mielőtt azonban ennek hollétét feltárnánk, néhány különleges történetű sírra szeretnénk felhívni a figyelmet, melyet nem biztos, hogy eddig észrevettél vagy különösebb jelentőséget tulajdonítottál volna nekik.

A Szépasszonyvölgy felé tartó Fájdalmas Anya, más néven Hatvani temetőben szembetűnő jelenség fogad minket, melynek történetét nem biztos, hogy mindenki ismeri. A sírkő a második világháború alatt szolgált fedezékként, ez okozta vesztét.

Ennél azonban még misztikusabb és hátborzongatóbb múltja van a jelnek, mely több sírnál jól kivehető. Ez pedig leginkább a méregre figyelmeztető, megkülönböztető ábrára emlékeztet.

Ez egyfelől jelezhet olyan elhunytat, aki fertőző betegség, pestis vagy kolera áldozata lett, másfelől viszont boszorkánysággal vádolt illető sírját is megkülönböztették így. A sírok misztikusságát tovább emeli, hogy jóformán kivehetetlen az ott eltemetett ember neve, a születés vagy halálozás dátuma. Csupán néhány félmondatot tudunk leolvasni, melyekből csak a régies szóhasználat válik nyilvánvalóvá.

Az egyik legelhagyatottabbnak tűnő temetője Egernek azonban minden bizonnyal a mára gazzal benőtt, alig belátható Szent Rókus temető, melynek állapota hihetetlenül elhanyagoltnak tűnik, sírkövei több helyen kidőltek. A sírkerthez hangulatos út vezet, a fák között is lassan kirajzolódó, régi-régi sírkeresztekkel, melyekhez ma már nem könnyű bejutni.

A temetőt a környéken megtelepedett német polgárok alapították, akik fogadalmat tettek, hogy a pestis elleni védőszentek tiszteletére kápolnát emelnek. A dombon álló kápolnát az 1709. évi pestisjárvány után emelték – foglalja össze az acenter.hu. Ennek a kriptájában temetkeztek Eger előkelő urai. Később azonban a kripta betelt, akkor a kápolna köré patkó alakban építettek újat, ami mostanra már nincs meg.

A sírkert egyik érdekessége a kopjafa, amely a híres mátrai betyárnak, Vidróczki Mártonnak állít emléket, akiről " target="_blank" rel="noopener noreferrer">népdalunk is született.

Mindemellett itt is találunk példát a megkülönböztető, koponya alakú jelzésre, mely – bár már alig kivehetően – de több síron is felbukkan.