"Mint az őrült, ki letépte láncát" - de azóta megzaboláztuk

Forró nyári napokon kifejezetten jól esik csobbanni egyet a vízben. Sokan keresik fel ilyenkor a Tisza-tó partját, ahol esetleg szállást foglalnak, és több napon át élvezik a frissítő élményt, amit a mesterséges tó hullámai adnak. Bár nekünk már természetes, hogy a Tisza-tó az a Tisza-tó, és ott van, ahol van, és körbe lehet biciklizni, futni, meglátogatni az Ökocentrumot, lehet csónakázni, kenuzni, hajókiránduláson részt venni, ez azonban nem is olyan régóta van így. 

A Tisza szabályozása

A wikipédia cikke szerint a Tisza hossza valamikor 1419 km volt. Az Alföldön folyik keresztül, ami Közép-Európa legnagyobb síksága, s mint minden síkság, lelassítja a folyók futását. A Tisza is rengeteg kanyart és mellékágat alakított ki, így gyakoriak voltak az áradások. Több kisebb, sikertelen próbálkozás után gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, ami 1846. augusztus 27-én vette kezdetét, de a szabadságharc után csak jelentősen csökkentett költségvetéssel és számos kompromisszummal valósult meg.

Az eredményeként a folyó hossza 962 km lett, emellett született 136 km új, épített meder, valamint kialakítottak 589 km holtágat. A folyó esése kilométerenként 3,7 cm-ről 6 cm-re növekedett. Az ár a szabályozás előtt mintegy két hónap alatt ért le a Szamostól Szegedig, ma mindehhez 1-2 hét elegendő. A hajózható hossz 780 km lett. A szabályozás nem volt minden tekintetben kielégítő, amire leginkább az 1879-es szegedi katasztrófa figyelmeztetett; a vízgyűjtő terület vízháztartása szintén romlott.

Modern időkben

1967-1973 között építették fel a Kiskörei Erőművet a duzzasztógáttal a tiszai áradások szabályozása és az Alföld hatékonyabb vízellátása végett. Feltöltése 1978-ban fejeződött be. A mesterséges tó vize egykori holtágakat, vízfolyásokat, legelőket, erdőket, szántóföldeket borított el. A Nemzeti Filmintézet Filmarchívumában találtunk egy videót arról, mekkora munkába került az, hogy mi, akik ma a környéken élünk, nyugodtan élvezhetjük a Tisza-tó csillogó vizének hűvös hullámait.

Azóta kialakult a tó sajátos ökológiája: változatos növény- és állatvilág talált benne otthonra. A tó északi partján madárrezervátum is működik, illetve igen népszerű a poroszlói Ökocentrum. 1999 óta a Hortobágyi Nemzeti Park bemutatóterületeként az UNESCO világörökség része. 

A napokban pedig ismét újabb látványossággal gazdagodott: