Tárlatvezetést tartanak a Nagy-Egeden

A Nagy-Eged tetején már délelőtt elkezdődött a Múzeumok Éjszakája napi program, a Kaptárkő Természetvédelmi és a Szent Kereszt-kápolna önkéntes kutatói közös programján „múzeumot” nyitottak a hegy tetején. Az egyesület által önkéntes alapon kutatott Szent Kereszt-kápolnát és az eddigi eredményeket mutatták be, a megjelenteket dr. Pajtók Gábor országgyűlési képviselő üdvözölte.

– Azt gondolom hívő emberként, hogy ennek a helynek bizonyosan van szakralitása. A kutatásvezetők maguk is meglepődtek, mekkora lelkesedéssel csatlakoztak önkéntesek. Egy olyan jövőbe mutató összefogás eredményét látják, amely megmutatja, óriási erő lakozik a civilekben. Nem túlzok ha azt mondom, az idei rendezvénysorozat egyik legkülönlegesebb helyszíne ez – emelte ki, köszönetet mondott azoknak, akik védik a természetet és történelmünk kutatásán dolgoznak.

Havasi Norbert, a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület elnöke elmondta, a helyszínen az érdeklődők először láthattak leleteket, először hallhattak előadásokat a témában. Kiemelte, reméli többeket közelebb hoz a kápolnához a rendezvény, s bekapcsolódnak majd a közös munkába. Délelőtt többek között Ficzere Mónika, az Egererdő Zrt. munkatársa Eger hegye, az Eged címmel tartott előadást, majd dr. Verók Attila, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem részéről a Török és Habsburg között a 17. századi Egerről mesélt.

Mindeközben piknik, gyermekfoglalkozások, vetélkedő is várta a látogatókat.

Egyébként a Nagy-Eged-hegyi Szent Kereszt-kápolna kutatása egri és környéki civilek önkéntes tevékenysége keretében több mint két éve folyik. A munkát Havasi Norbert kezdte el: a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület vezetőjeként természet- és tájismereti tanösvényt alakítottak ki a Nagy-Egeden 2020-ban, az ezzel kapcsolatos adatgyűjtés során találta meg a kápolnára vonatkozó első forrásokat. A kutatói csoport a kápolna megtalálásától kezdve bővült, sokan csatlakoztak a vállalkozáshoz; foglalkozás szerint közgazdász, művészettörténész, régészek, levéltárosok, erdészek, rendőrök, intézmény szerint pedig többek között a Dobó István Vármúzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum.

Délután Bakos Gábor a Magyar Nemzeti Múzeumtól a közösségi régészet és társadalmi összefogás szerepe múltunk értékeinek kutatásában témában szólítja meg az érdeklődőket, majd Havasi Norbert a Szent Kereszt-kápolna építés történetéről beszél. Ezt követően a régész Rákóczi Gergely és Valasek Enikő, illetve Rácz Kristóf László, a Dobó István Vármúzeum munkatársai a kápolna régészeti kutatásának eredményeit és lehetőségeit ismertetik, majd pedig vezetett túra visz a kápolnához, ahol pedig tárlat nyílik annak építéstörténetéről és a megtalált műtárgyakról.

A kutatások szerint a kápolna vélhetően a 18. század első felében épült, mivel a Barkóczy Ferenc egri püspök által jegyzett támogató okiratban régtől ott álló, már omlásnak indult épületként jellemezte a Szent Kereszt tiszteletére szentelt kápolnát 1752-ben. A főpap ekkor rendelte el az épület felújítását, az egyházi szolgálathoz szükséges eszközökkel való felszerelését, valamint a remetelak felépítését, hogy a pap, akit a régóta a hegyen lakó remete mellé rendelt, illő szállást kapjon.

A kápolna igen hamar kedvelt búcsújáró hellyé nőtte ki magát, évente kétszer vezettek ide körmenetet az egri bazilikától. Az utolsó búcsút 1768. szeptember 14-én tartották, ezt követően az épületet elbontották, berendezési tárgyainak legnagyobb részét pedig az 1776-tól épült Fájdalmas Szűz- (hatvani) temetőkápolnába szállították át. Az itt megtalált legfontosabb műtárgyakkal – köztük a kápolna eredeti oltárképével – is most ismerkedhetnek meg a látogatók. Egyébként ezt feltekerve és bekeményedve egy mellékhelyiségben találták meg, a Képzőművészeti Egyetemen Heitler András vezetésével azóta szakszerűen felpuhították és kihengerítették.

A rendezvényt záró kiállításon a Dobó István Vármúzeum munkatársai által restaurált és azonosított régészeti leletek legkiemelkedőbb darabjait eredetiben tekinthették meg a látogatók, míg a kápolna kutatása során megtalált eredeti műtárgyakból egy rokokó ereklyetartót, illetve a főoltárképet tablók segítségével mutatta be a rendezvény ötletgazdája és egyik főszervezője, Nemesné Dr. Kis Tímea.