Hevesben is fertőz a TBC

Az utóbbi két évben a Covid-pandémia miatt elterelődött a figyelmünk a többi fertőző betegségről, a kórkép – sajnálatosan súlyos következményei miatt – annyira uralta a figyelmünket és a médiát. 

– Sajnos azonban a tuberkulózisról nem beszélhetünk múlt időben, mert – bár a betegek száma jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben – a kórkép és a kórokozó továbbra is jelen van közöttünk, ezért örömmel tettem eleget a felkérésnek, hogy a tuberkulózis világnapja alkalmából elmondjam az ezzel kapcsolatos, talán figyelemre érdemes dolgokat – hívta fel lapunk figyelmét dr. Csicsári Katalin, az egri Markhot Ferenc Kórház osztályvezető főorvosa. 

A portálunknak is megküldött összegzésében a következőkről számol be: a tuberkulózis egészen a múlt század közepéig, az 1960-es évekig rettegett kórkép volt. Sajnálatosan morbus hungaricusként is elhíresült, hiszen Magyarországon hárommillió ember szenvedett ebben a betegségben a XX. század első felében. 

Kórokozója a Mycobacterium tuberculosis, egy baktérium, amely a szervezetbe jutva, cseppfertőzéssel terjedve elsősorban a légutakat és a tüdőt betegíti meg. A vérárammal történő szórás következtében azonban, elsősorban az elsődleges tüdőfertőzés következtében érintettek lehetnek más szervek is, elsősorban a vesék, húgyivarszervek, bőr és a csontok. 

A baktérium elsősorban az arra fogékony, legyengült immunrendszerű embereket betegíti meg, nem véletlen, hogy tömeges megbetegedések az első majd második világháború alatt fordultak elő. 

Jelenleg rizikófaktornak számítanak a rossz szociális körülmények, immunhiányos állapotok, egészségügyi és szociális szférában történő munkavégzés, cukorbetegség, alkoholizmus. 

A fertőzés tünetei kezdetben szegényesek, komolyabb tüdőkárosodás és súlyosabb tünetek kialakulásához hetek, akár hónapok kellenek. Ezért volt szükség a betegség felszámolásához annak idején a tüdőgondozói hálózat kialakítására, mely intézmények feladata volt a betegség időben történő szűrése, a betegséggel kiemelt esetek kezelése, és a környezeti kontaktok felkutatása, szükség esetén kezelése, gondozásba vétele. 

Magyarországon az óriási esetszám miatt a tüdőszűrések ekkor kötelezőek voltak éppen azért, hogy a betegség időben történő felfedezése kapcsán minél több esély legyen a betegek mielőbbi gyógyszeres kezelésére és ezáltal a teljes gyógyulásra, hiszen szerencsére ez a betegség kombinált antibiotikumok adásával, jó együttműködés esetén igen nagy százalékban teljesen meggyógyítható. 

A fenti intézkedéseknek meglett az eredménye: az esetszám folyamatos csökkenése miatt a kötelező tüdőszűrés 2014-ben megszűnt Magyarországon. Azonban a tüdőgondozók jelentési kötelezettsége megmaradt a betegség tekintetében, melyről minden évben országos nyilvántartás készül, szükség esetén bizonyos esetszám felett – 25 új eset/100 000 lakos – az ÁNTSZ kötelező szűrést rendelhet el. 

Összegezve tehát megállapítható, hogy a tuberkulózis elleni küzdelem Magyarországon egy sikertörténet a jó stratégiának, és a tüdőgondozói hálózat és kórházi háttér áldozatos munkájának köszönhetően. 

Jelenleg a betegség előfordulása évek óta csökkenő tendenciát mutat, az epidemiológiai adatok alapján Magyarország a biztonságos és stabilan, tartósan alacsonyan átfertőzött országok közé tartozik a WHO minősítése szerint. 

Egyedüli lényegi problémát jelenthetnek az úgynevezett MDR-rezisztens esetek, ami azt jelenti, hogy a betegséget okozó baktériumtörzs nem érzékeny a hagyományosan adott és elérhető antibiotikumokra, de szerencsére ezen esetek száma Magyarországon jelenleg csekély.