A történelem érettségi tesztje nehezebb volt a tavalyinál a gyöngyösi szaktanár szerint

A történelem írásbeli érettségi vizsgát teljesítették szerdán vármegyénkben is a végzős középiskolások. Középszinten 180 perc perc állt a rendelkezésükre, hogy megoldják a 12 kérdésből álló tesztsort, illetve két esszépárból saját választásuk alapján kidolgozzák az egyik kettőst. A 12 feladatból álló első részben téma volt többek között a kereszténység, a Szovjetunó, az Európai Unió, valamint Hunyadi Mátyás, a Rákóczi-szabadságharc és az első ipari forradalom is. 

Hajagos József, a Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium történelemtanára portálunk érdeklődésére elmondta, hogy nem volt meglepetésfeladat, valamennyire számítani lehetett. 

– Ennek megfelelően a legtöbb feladat jól megoldható volt. Ami szerintem problémát jelentett ebben az első körben, az az, hogy az egyes feladatokhoz mellékelt források, amelyeket értelmezni kellett, s rájönni a megoldásra, egy kicsit bonyolult szövegűek voltak. A Mátyás királlyal kapcsolatos feladatnál ez különösen tetten érhető. A képek sem voltak mindig a legegyszerűbben értelmezhetőek. Egy bizonyos részletet kellett észrevenni e képeken. A 6-os feladatban, az első ipari forradalom tételnél például képeket kellett besorolni bizonyos állításokhoz. A szövő-, illetve a fonógép megkülönböztetése nem volt túl egyszerű. A tankönyvben ugyan láthattak a diákok ezekről képeket, de például amit az érettségi anyagban kohóként ábrázoltak, azzal nemigen találkoztak. Ennél nagyobb baj, hogy túl kicsik voltak a képek ahhoz, hogy azt a részletét azonosítani tudják, ami kellett a feladat megoldásához. Ebben a felbontásban ez új volt a vizsgázóknak. Olyan diákokkal is beszéltem már a vizsga óta, akik az elmúlt pár év érettségi feladatsorait megoldották a felkészülés során. Mind azt mondták, hogy a tavalyinál nehezebb volt az idei 12 feladatos teszt. Ebben én is egyetértek velük, de újra mondom, meglepetés nem volt a kérdések között – részletezte Hajagos József.

Az írásbeli második részében két rövid és két hosszú esszéből kell egyet-egyet választaniuk a középszinten vizsgázóknak: azokat a megadott források, azaz a szövegek, képek vagy térképek segítségével kell kidolgozniuk. Egy 100-130 szavas rövid esszében az ókori Róma egy jelentős uralkodójáról vagy a második világháború egy jelentős helyszínéről írhattak. A hosszabb, 210-260 szavas esszé témája a reformkor egy jelentős alakja vagy az 1989-es események lehettek.

– A második részben tehát egy rövid és egy hosszú esszét kellett kidolgozni. Mind a két variációnál érthető, ha amellett állt ki a vizsgázó. A magyarországi rendszerváltozás még viszonylag friss tananyag volt a diákoknak. Ehhez tartozott Julius Caesar egyeduralma. Ha időrendben elölről kezdte valaki a felkészülést, akkor a római birodalomig biztosan el kellett jutnia.  A másik tételpár esetében elmondható, hogy a reformkor tanulásakor elég sokat foglalkoztunk Széchenyi Istvánnal is. A tétel párját nézve, arról sok szó esett, és nem is olyan régen, például az auschwitzi koncentrációs táborról. Ennél fogva mindkét változatnak megvolt a létjogosultsága a választásnál. Lehet, nagyjából egyenlő arányban is döntöttek a diákok az egyik, vagy a másik mellett. A esszéfeladatok nagyjából olyan erősségűek voltak, mint tavaly, a hozzájuk tartozó források pedig mind a négy esetben jónak minősíthetőek. Bízom benne, hogy a diákok sikeresen megoldották a feladatokat – foglalta össze Hajagos József.