50 éves a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Címkék#MME #Madártani és Természetvédelmi Egyesület #visszatekintő

Ötven évvel ezelőtt, 1974. január 6-án 200 lelkes madárvédő gyűlt össze a Fővárosi Állat és Növénykert Barlang mozijában, hogy új szervezetet hozzon létre - a Magyar Madártani Egyesületet (MME). Azóta töretlenül dolgoznak.

Barta Katalin

Az alapító tagok nagy ambíciókkal indították útjára a szervezetet, talán nem is sejtve, hogy mi mindent fognak elérni fél évszázad alatt.

Orbán Zoltán a szervezet szóvivője portálunknak eljuttatott közleményében idézte fel, mi minden történt fél évszázad alatt.

Az MME szűk szakmai szervezetként indult, de a vezetők hamar felismerték, hogy nyitni kell, és - nemzetközi mintára - széles társadalmi bázison alapuló, modern civil szervezetté alakították az egyesületet. A társadalmi nyitást követte a tevékenységek bővítése is más fajcsoportokkal és általános természetvédelmi kérdésekkel, végül 1990-ben a szervezet nevét is kiegészítve Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületre. Az ekkor már Kelet-és Közép-Európa egyik legjelentősebb természetvédelmi szervezetévé váló MME 1993-ban a BirdLife International létrehozásában is alapítóként vett részt, és azóta is a nemzetközi szervezet meghatározó tagja.

A napokban az alapításra emlékezve az MME az 50 év madártani és természetvédelmi munkásságát áttekintő ülést tartott Gödöllőn, a Királyi Kastély Lovardájában, amelyet a BirdLife International főigazgatója, Martin Harper nyitott meg, hangsúlyozva az egyesület szerepét a regionális és nemzetközi természetvédelemben. Az 50 év alatt a 200 alapítóból 10 000 tagot és 40 000 támogatót számláló szervezet fejlődött ki, ezzel Európa keleti részének legjelentősebb természetvédelmi szervezetévé vált. A tagok 30 területi szervezetbe tömörülnek, önkéntes csoportok hálózatával az egész országot lefedve. Az egyes szakterületekre az évtizedek során 8 szakosztály jött létre, és az MME Ifjúsági tagozata legújabb szervezeti egységként a 16-30 éves korosztály lelkes természetvédőit tömöríti.

Az MME mindig hitt abban, hogy a természetvédelmet csak tudás alapon lehet megvalósítani, ezért az egyes fajok állományváltozásának, elterjedésének és természetvédelmi problémáinak meghatározására számos felmérési, kutatási programot valósított meg a fél évszázad alatt. A Madárgyűrűzési Központ és a Monitoring Központ adatbázisai nemzetközi tekintetben is kiemelkedőek, több tízmillió adatrekordot tárolnak, és az eredmények a nagy összefoglaló munkák mellett ma már folyamatosan az interneten is elérhetőek mindenki számára.

Az egyesület az évtizedek során kimagasló eredményeket ért el a ragadozómadár-védelem területén, többek között a kerecsensólyom, a kék vércse és a parlagi sas védelme terén műfészkek kihelyezésével, áramütés és mérgezés megelőzési programokkal és élőhelyvédelmi intézkedésekkel. A kerecsensólymot a jubileumi év madarává választották, nemcsak azért, mert hazánk jellegzetes madara, hanem mert jól szemlélteti az egyesület történetét is. Az 1970-es évek közepére a faj a kipusztulás szélére sodródott, ezért az egyesület önkéntesei és vezetői a kezdetektől komoly erőfeszítést tettek megmentése érdekében. Ezeknek köszönhetően az állomány mára elérte a 180-200 párt, és a kerecsensólyom teljes eurázsiai elterjedési területén a magyarországi a legbiztosabb állománya. A ragadozókon kívül a túzokot, fehér gólyát, fekete gólyát, szalakótát, gyurgyalagot, gyöngybaglyot, mint zászlóshajó fajokat célzó védelmi programokat érdemes kiemelni.

Az MME széleskörű tevékenysége azonban nem korlátozódott a madarakra, a kétéltűek és hüllők, később az emlősök, majd a lepkék és szitakötők is az egyesület látóterébe kerültek és a szervezet felmérési, kutatási, védelmi és oktatási tevékenységeket indított ezen fajcsoportok védelme érdekében is. Kiemelendő a rákosi vipera megmentésére indított program, amelynek részeként létrehozta a rákosivipera-védelmi központot is, ahol a faj megmentése érdekében mesterséges szaporító program is működik.

Egy madárvédelemre alakult, majd tevékenységét kibővítő civil szervezet egyik legfontosabb feladata a társadalom széles rétegeinek tájékoztatása és bevonása a természetvédelembe Ezt a küldetést az MME a kezdetektől fogva kiemelt feladatának tekintette, ezért a táborok, környezeti nevelési, Madarász suli, Madarász ovi, Madárbarát kert programok segítségével az ovisoktól a felnőttekig minden korosztályt megszólítva évente sok tízezer embert sikerült közvetlenül megismertetni természeti értékeinkkel és aktív cselekvésre buzdítani őket.

Az MME első 50 éve számokban:

10 000 tag, 30 helyi csoport, 8 szakosztály, 1 tagozat, 40 000 támogató, 74 000 követő a közösségi platformokon;
816 madárgyűrűző, 12 madárgyűrűző állomás, 6,7 millió meggyűrűzött madár, 10 000 színesgyűrűs jelölés, 1 millió visszafogás; 3766 regisztrált madárfelmérő, 70 millió megfigyelési adat, 1320 UTM négyzet a Mindennapi Madaraink Monitoringjában, 5400 adat a Fecskeles, 12 600 a Gólyales, 35 000 a Téli madárles és a Tavaszi természetles okostelefonos applikációkban; 34 166 Madárhatárózó, 4942 Kétéltű-és Hüllőhatározó, 3491 Turdus és 2301 Emlőshatározó applikáció letöltés;
10 000 Madárbarát kert program regisztráció, 10 000 énekesmadár- és 4000 szalakótaodú, 4000 kékvércse-költőláda, 5500 kirepült parlagisas- és 9500 kirepült kerecsensólyom-fióka, 4900 megszületett rákosi vipera, 775 mérgezéses eset felderítése;
évi 1500 önkéntes, 75 000 óra önkéntes munka, 700 önkéntes programszervező;
16 táborhely, 460 táborozó minden nyáron, évente 6000 Madarász ovi foglalkozás részvevő és 80 000 érdeklődő az MME szemléletformáló programjain, évi 43 Fülemülék éjszakája, 59 Európai Madármegfigyelő Napok és 190 fehérgólya-látványgyűrűzési rendezvényhelyszín.

(Főoldali képünk illusztráció, forrás: MME Vízimadárvédelem/Facebook)