2024.01.25. 13:55
Így készült a filléres csodatorta, különleges gasztroutazásra hív az egri egyetem tanára
Dr. Valuch Tibor, az egri Eszterházy Károly Egyetem (EKKE) Új- és Jelenkori Történeti Tanszékének tanára az egyetem blogján különleges gasztroutazásra hívja olvasóit. A múltnak kútja blogbejegyzésben pillanatképek villanak fel egy 20. századi ózdi munkáscsalád konyhájából. Ma is sokat tanulhatunk az elődök leleményéből.
KOnyha az 1930-as években
Forrás: amultnakkutja.blog.hu
Érdekes bejegyzés olvasható az EKKE Új- és Jelenkori Történeti Tanszékének tanára, dr. Valuch Tibor az egyetem A múltnak kútja című blogján. Élvezettel és némi nosztalgiával merültünk el az olvasásban. Pontos részleteket tudunk meg arról, milyen volt egy ózdi szakmunkáscsalád háztartása, konyhája a huszadik század közepén. Megtudhatjuk, milyen tényezők befolyásolták a táplálkozási szokásokat, az étkezés rendjét. Mi került az asztalra? Miként alkalmazkodtak az élelmiszerhiányos időszakokhoz? Mi készült a sparhelten és annak a sütőjében? Az is kiderül, hogy a családfő havi közel háromszáz pengős keresete elegendő volt ahhoz, hogy a feleség az iskolai évek után ne vállaljon munkát, hanem a hagyományos női szerepek ellátására készüljön.
Steller Valéria, a megőrzött receptgyűjtemény egykori tulajdonosa egész életében háztartásbeli volt, a háztartásvezetésre, a családi életre és a gyermeknevelésre koncentrálhatott, a családnak nem voltak megélhetési gondjaik.
Dr. Valuch Tibor, aki kilenc éve tanít az egri egyetemen, portálunk érdeklődésére elmondta, édesapja Ózdon született, így gyerekkorát gyakran töltötte az ottani rokonságnál. A mai napig meghatározó emlékekre, ízekre emlékezik ebből az időszakból.
Bejegyzésének kiindulópontja egy, az 1940-es években megkezdett és az 1960-as évek közepéig vezetett kézírásos receptes füzet, amely egy ózdi munkáscsalád irathagyatékában maradt fenn. A kis füzet, a kézzel lejegyzett receptek és azok tömör véleményezése mellett, 1950-es évekbeli újságokból kivágott recepteket és egy 1955-ös étel-recepteket tartalmazó zsebnaptárt tartalmaz. Ezek nyilvánvalóan „A mit főzzek/süssek ma?” örök háziasszonyi kérdésének a megválaszolását segíthették.
A gyűjtemény egykori tulajdonosa, Steller Valéria, 1908. július 9-én született Ózdon, ahol egész életét töltötte, 1976. április 12-én bekövetkezett haláláig. A megbecsült hengerész szakmunkásként dolgozó apa átlagnál magasabb jövedelme lehetővé tette azt is, hogy lánya az iskolai évek után ne vállaljon munkát, hanem a hagyományos női szerepek ellátására készüljön. Egy évi jegyesség után, 1929. április 27-én ment férjhez egy szintén többgenerációs munkáscsaládból származó kohólakatoshoz, akivel a közös életüket, átmeneti szülői házbeli tartózkodást követően az akkor jó minőségű lakásokat tartalmazó Hétes telep 10. szám szoba-konyhás lakásában kezdték meg 1932-ben.
Az 1930-as és 1940-es években elismert vasgyári szakmunkásként dolgozó, a második világháború után munkásból műszaki káderré váló férje jövedelme – az 1939-es bérjegyzék szerint 81 pengő volt a heti jövedelme (havonta 324 pengő), 1952-ben 1530 Ft/hó, 1962-ben 3200 Ft/hó - lehetővé tette, hogy Steller Valéria egész életében háztartásbeli legyen, a háztartásvezetésre, a családi életre és a gyermeknevelésre koncentráljon. Ez egyben azt is jelentette, hogy a felsőmunkássághoz tartozó családként 1945 előtt sem, műszaki káderként a tisztviselői középréteg tagjaként az 1950-es és 1960-as években sem voltak napi megélhetési gondjaik. Életvitelükben, lakótérhasználatukban, étkezési szokásaikban sokkal inkább felfelé reprezentálva, kispolgári, alsó-középosztályi életmód mintákat és szokásokat követtek.
A család élelmezését megkönnyítette, hogy a gyári szolgálati lakásokhoz rendszerint kisebb konyhakert is tartozott, ahol a zöldségeket és gyümölcsöket legalább részben meg lehetett termelni. Az újtelepi lakás melléképületében baromfi- és disznóól is volt. Az állattartás szintén segítette az önellátást, hiszen lehetővé tette a hússzükséglet egy részének a fedezését. Egészen az 1950-es évekig otthon készült a kenyér, de később is házilag savanyították a káposztát s rendszeresen készültek a télire eltett házi befőttek, lekvárok, szörpök, savanyúságok.
Az elfogyasztott ételek mennyisége és kalória tartalma, igazodott a munka energiaigényéhez, az ételek rendje pedig a vallási és családi szokásokhoz. A leggazdagabb étkezés a vasárnapi volt, húslevessel, baromfi vagy sertésből készült fő fogással, és süteménnyel. A heti étrendben kedden és pénteken tartottak húsmentes napot, ekkor sós vagy édes tésztaféle – juhtúrós sztrapacska, túrós csúsza, diós laska vagy mákos nudli - vagy ritkábban babból, lencséből, krumpliból, borsóból készült főzelék került az asztalra. Gyakran készítettek és fogyasztottak főként burgonyából, babból készített egytál ételeket is, paprikás krumplit, rakott krumplit, a könnyebb leves mellé a tócsnit, hagymás tört babot, babfőzeléket. Reggelire gyakori volt a pirítós teával, tejeskávéval. Vacsorára gyakran az ebédről megmaradt ételt fogyasztották el. Az évi egyszeri disznóvágás révén viszonylag gyakrabban került az étrendbe, szalonna, füstöléssel, sózással vagy szárítással tartósított húskészítmény is.
Az élelmezési szempontból is válságos időszakokban, a második világháború alatt és az 1950-es évek elejének általános élelmiszerhiányos időszakában nyilvánvalóan nagyobb szükség volt a háziasszonyi találékonyságra is. Ha picit alaposabb megnézzük a fennmaradt receptes füzetet, akkor erre is találunk benne utalásokat.
A túróslepénytől a csodatortáig, íme néhány ma is tökéletes recept
1./ “Túróslepény
½ kg liszt, 12 dk vaj vagy valamivel kevesebb zsírt gyúrótáblán összemorzsolunk, 2 dk cukros tejben áztatott élesztő, kevés só, 2 tojás sárgája, evőkanál porcukor, egy kevés tejfel és annyi langyos tej, hogy könyű tészta legyen. Ezt összegyúrjuk 1 és fél óra hoszat kelesztjük. Ha megkelt, kinyújtjuk nagyobb részét tepsibe tesszük, turóval megtöltjük, tetejébe pedig a felmaradt tésztából keskeny csikot vágunk és azzal rácsozzuk, megkenjük tojással és sütjük. Turó töltelék: fél kgr tehén turó, 2 tojás sárgája, kevés tejföl cukor ízlés szerint citrom héjja reszelve és négy tojás habja. - Igen könyű jó tészta. Gyakran sütöm, szeressük.”
2./„Krumpli pecsenye (húspótló)
2 tojás fehérjének a kemény habjába 2 tojás sárgáját kis sót reszelt vereshagymát és 5 darab nyers reszelt krumplit 1 evőkanálnyi lisztet és 2 evőkanál morzsát keverünk. Evőkanállal szaggatva, forró zsírban pirosra sütjük. Főzelékre feltétnek igen jó.”
3./„Tojásfelfújt
4 tojás sárgáját 3 dek vajjal kavrunk kis sót s tojás fehérjének a habját e deka lisztet keverünk hozzá. Zsírozott tűzálló tálban 10 perccel tálalás előtt teszük a sűtőbe. Laskához spenóthoz finom feltét.”
4./„Zsírban sült párnácska
50 dkg liszt két evőkanál cukrot, kevés sót 4 deci tejjel jól összegyúrunk majd kevés liszttel kevert Váncza-sütőport adunk hozzá. A kinyújtott tésztából derelye-vágóval négyzetalakú darabokat vágunk ki és forró zsírban sütjük. Még forrón fahéjas vagy vaniliás cukorban jól megforgatjuk. Melegen és hidegen is kitűnő.”
5./„Csodatorta - (Ani féle recept)
4-5 darab tojás sárgáját 30 dkg porcukorral habosra keverünk, 10 evőkanál szódavizet, 20 dkg lisztet, 1 db sütőport, 10 dkg őrölt diót és végül a tojás keményre vert habját összekeverjük. 1 órai lassú tűznél sütjük.“
6./„Gyúró tészta
25 vaj v(agy) 20 zsír 38 d liszt 3 t(ojás) sárgája 2 d t(ej) eláz(ott) élesztő kis sóval deszkán jól összegyúrjuk 3 részben kinyujtjuk. Az első lapot kikent tepsibe téve lekvárral gyengén megkenjük. 25 d őrölt diót 20 d por cukorral elkeverünk s a felével megszórjuk a tepsibe tett tészta lapot. A második lapot éppen úgy, ebbe aztán már az egész diómennyiséget beleszórjuk, csak 2 evőkanálnyit hagyunk meg. A harmadik lapot rátéve 2 óra hoszat kelesztjük. Aztán tojással megkenjük a kis felmaradt diót rászórjuk és sütjük.”
7./„Mákos szelet
8 d zsírt 20 d cukorra egy egész tojással elkeverünk 20 d darált mák bele önteni ¼ liter tej ¼ lit liszt (grizes) 1 kávéskanál szóda b bóna 1 citrom leve és haja. Jól kikent ki lisztezett tepsibe kisütjük. A citrom helyet ecetet öntsünk a szóda bikarbonára, ha vékonyan sütjük azaz nagyobb tepsibe akkor valamilyen ízzel kenjük meg és felébe vágva olyan lesz mint a torta szelet: lehet 15 deka cukorral is, én így próbáltam ki és elég édes volt.(finom de nem oly sok van belőle)”
A kisméretű füzet összesen harminc kézírásos receptet tartalmaz, többségében édes és sós sütemények leírását, de megtalálhatóak benne húspótló ételek elkészítési javaslatai, bolti péksüteményt kiváltó házi kifli és gyúrt tészta (házilag készített metélt tészta), vagy éppen a zöldséges ételízesítő receptje is.
A kézzel írott feljegyzések mellett a gyűjteményben fennmaradt még egy 1955. évi zsebnaptár, ami a címlapján szereplő „Jobb munkával előre népünk életszínvonalának az emeléséért!” lelkesítő jelmondat mellett, a naptári lapok hátoldalain egy vagy két ételreceptet is tartalmazott. Összességében, mintegy 150 különböző étel elkészítésének a receptjét tartalmazza a háromnegyed évszázaddal ezelőtti gyűjtemény.
