Nyílnak a hóvirágok Hevesben is, leszedésük komoly következményekkel jár

A tavasz fagyálló és mérgező hírnökei a természetben ma már védett növények, de a nálunk honos hóvirág különbözik a kertekből kiszabadult fajtól.
A hobbikert.hu oldalon arra is válaszolnak, hogy milyen fajtái vannak a tavaszt hirdető apró virágnak.

A kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis)  legfeljebb arasznyi magasságú hagymás évelő növény. Általában nyirkos, de legalábbis üde erdők télvégi, kora tavaszi virága. A kikeleti előnevet újabban kapta a tudósoktól, azért, hogy nevében is megkülönböztessék a természetben élő, ma már védett növényt a kertekbe telepített, nem honos fajú vagy dísznövénnyé nemesített hóvirágfajtáktól. A “Galantus” görög szó tej(fehér) virágot jelent. A latin “nivalis” havat, ami nem csak a virág hófehérségét, hanem a hó alóli előbúvását is jelentheti.

Kérdés, mi a különbség a kerti és a vadon élő, honos hóvirág között? A hazai erdőkben honos kikeleti hóvirág határozói bélyegei a keskeny, fél, legfeljebb másfél cm szélességű szürkészöld tőlevelek, a bókoló virág három külső hófehér lepellevéllel, a belső lepellevelek alsó külső csúcsain a V alakú zöld foltokkal. A betelepített kerti változatok tőlevelei és a virág külső lepellevelei szélesebbek, a belső lepelleveleken más alakúak, gyakran nagyobb felületűek a zöld foltok. Fajon és fajtán belül is nagy a változatosság, valamint a hibridek is gyakoriak.

A korai virágzás oka, hogy a lombos erdőkben február végén süt be legtöbbet a nap, felmelegszik a talaj, és kihajtanak a tápanyagaikat hagymájukban raktározó növények. A lepellevelek fehérsége a megporzó rovarok szemével eltér a hóétól, könnyen észreveszik a virágokat. A hóvirágok kevés nektárral kényeztetik a látogatóikat, viszont a bibe érintésére a porzók alkotta sárga kúp szétnyílik, és gazdagon megszórja a rovarokat virágporral. A korai kihajtás a táplálkozó erdei állatokat is vonzaná, de a növény minden része mérgező. A már májusban érő termések magvainak olajcsepp függelékei, a hangyakalácsok értékesek a hangyák számára, az általuk messzire széthordott magokból új növények lesznek. A talajban lévő sarjhagymák által is terjed a hóvirág a közvetlen közelében, és így jellemzően tenyérnyi foltokban nagyobb területeken virít. Az áttelelő hagymák nálunk teljesen télállóak, a virágzó növény is sokat kibír, és sokszor a látszólag elfagyott virágszárak is újra felélednek.

Számos természetvédelmi szervezet figyelmeztet idén is: hogy TILOS a virágok és a hagymák szedése! Komoly pénzbírság illeti a virágszedőt. Minden egyes szál 10 ezer forint pénzbüntetést von maga után. Figyelem: még a kiskertekben sem szabad leszedni a fehér, illatos virágokat!

Ha nagyon vágyunk hóvirágra, ezt tehetjük

A hóvirágok szerelmeseinek van alternatívájuk, kertészetekben, szakáruházakban kedvező áron kaphatóak ugyanis nem őshonos, termesztésből származó, kerti (vagy parkbeli) ültetésre kínált változatai. A hóvirág a szépsége mellett egyben hálás kerti vendég is, mert sok törődést nem igényel, hagymáinak őszi ültetése után tulajdonképpen magukra is hagyhatjuk őket, csupán arra figyeljük, hogy természetes élőhelyeihez hasonló, lombok alatti, félárnyékos területet válasszunk számukra – ajánlják Megyeri Szabolcs Kertészetében. Ha jól cselekedtünk, gyorsan terjeszkedő, pár éven belül nagy teleppé fejlődő hóvirág-kolóniát nyerünk, mely minden tél végén fel fogja dobni kedélyállapotunkat, és saját tavaszjelzőként működik majd.

Kevesen tudják, hogy mit okoz a hóvirág hagymája

A hóvirágban  lévő alkaloidok hasmenést, hasfájást, súlyosabb esetekben légzési nehézséget és szívmegállást is okozhatnak. A hagymájában lévő galantamin alkaloidot viszont mozgásszervi betegségek kezelésére használatos gyógyszereknél használják fel, de az Alzheimer betegség kezelése során is vizsgálják hatását.

(Főoldali képünk illusztráció, forrás Shutterstock)