Csigaharc a kertben: mutatjuk, mit tehetsz az invázió ellen

Kedvenc kertészeti oldalaimon napok óta sorjáznak a bejegyzések a csigarohamokról. Alighogy kertbarátaim elvetették a korai magvakat - retek, zöldhagyma, saláta -, és kikandikáltak az első hajtások, a semmiből feltűntek a csigacsordák is, amik kíméletlenül lezabálnak mindent. Indulhat a csigaharc. Ismerősöm mondja, lépni is alig lehet a kertben tőlük. Tény, sok kárt tudnak okozni. Imádják a zsenge hajtásokat, legyen az virág, vagy vetemény.

Tuza Gábor, Sirok polgármestere lelkes kertész, és minden környezetbarát megoldás híve, így idén kertje egy részén mélymulcs alá vetette az első magvakat. Facebook oldalán arról számolt be, hogy a húsvéti ünnepek javarészét csidaszedegetéésel töltötte. Azt írta: nem minden arany, ami fénylik! Vagy nem mindig és minden jó arra, amire gondoljuk. A mulcstakarással szépen kijöttek a retkek, zöldelltek is, locsolni sem kellett, hiszen nedves volt a föld takarás alatt. Csakhogy egyik napról a másikra a levelek helyett csak csonkok meredeztek ki a takarófű alól. A takarás leszedése után, mintegy 60 (!!)  meztelen, ráadásul spanyol csigát szedtem össze. Tehát itt a mulcs többet ártott, mint használt. Most szedtem össze lámpafénynél újabb 71 darabot. Megvan az éjszakai elfoglaltságom, és újabb 47 darab. Szóval! A tegnapi közel 140 csiga után, ma hajnalban és reggel 135 darab, ma este 17 darab. Egy nagyjából 12 négyzetméteren közel 300 darab csiga! Nem érdekel, levadászom őket és a Tarnába velük! - írta meg tapaszatalatait.

Mások is küzdenek a csigarohammal. A legtöbben azt tették szóvá, hogy a retek és a korai zöldborsó hajtásait is alaposan megtizedelték.  Sok tanácsot is megosztanak egymással a kertelők. Egyetértenek abban, hogy a meztelen csigák kártékonyabbak a házas társaikhoz képest.

- Próbáltuk már körbeszórni kávézaccal a veteményt, összetört tojáshéjjal is, de egyik sem tartotta vissza őket attól, hogy megdézsmálják a növényeinket. Próbáltuk már összegyűjteni is őket, és elvinni az erdőbe. De mindig van utánpótlás. Igazából tanácstalanok vagyunk, mert vegyszerezni nem akarunk, de úgy hallottuk, van a futókacsa, szereti a meztelencsigát, lehet, hogy azt kellene bevetni - mesélte.

A kérdés, mit tehetünk ellenük csúszó-mászó barátunkkal? Akadnak, akik mégis a kávézaccra esküsznek, mások sörcsapdát állítanak, a nagyon haragos kertészek egyszerűen sót, vagy meszet hintenek rájuk. Így garantált a pusztulásuk, de vajon érdemes-e utat engedni a gyilkos ösztönöknek?  
Mielőtt vad pusztításba kezdünk, nem árt ha tudjuk, hogy néhány őshonos példány, például az éticsiga hazánkban védett faj, eszmei értéke 2000 forint, az elpusztítása pedig természetkárosításnak minősül és büntetendő.

A kertbarát oldalakon hasznos tanácsokat találtunk a csiga-csorda megismerésére és kordában tartásukra is. Most azok közül válogattunk, amelyeket magunk is megpróbáltunk. 

Tudni kell, hogy vannak olyan kártékony, nem védett invazív csigafajok hazánkban (spanyol meztelencsiga, pettyes éticsiga, fehérsávos éticsiga), amelyeket bátran irthatunk, sőt ez ajánlott is. Viszont fontos szabály, hogy bár védekezhetünk vegyszerrel is ellenük, ez nem igazán javasolt, mert a növényeinkben is kárt tehet, arról nem is beszélve, hogy kisállataink is megehetik a kiszórt mérget.

Baráti megoldást is kínálnak a csigaproblémára

• Ilyen a kézi begyűjtés, 
• a deszkacsapda, 
• a kávézacc, 
• az akadálypálya, 
• a sörcsapda. 

Nem árt tudni, hogy súlyos pénzbírságra számíthat, aki például a védett éticsigafajból elpusztít 20 példányt, a büntetés mértéke 100 ezer forint is lehet akár, de egyedi mérlegelés nyomán a börtönbüntetést is megkockáztatja.

Mint minden élőlénynek, a csigának is fontos szerep jut az ökoszisztémában.  A gyűjtése engedélyhez kötött, április 1-től június 15-ig országosan összesen 2000 tonna gyűjthető belőle, és kizárólag a 3 centisnél nagyobb házátmérőjű példányokra vonatkozik. Fontos tudnivaló, hogy bár kártevőként tekintenek a csigára, de hasznos szerepet tölt be a talaj a humuszképződésében, valamint jelentős tápanyagforrás élőlények számára.

Mely csigák a barátaink?

Mindazon fajok, amelyek kultúrnövényeink helyett legfőképpen sérült növényi hajtásokkal, rothadó gyümölcsökkel táplálkoznak, nem tesznek meg túl nagy távolságokat a táplálék felkutatása érdekében, és a szaporodási potenciáljuk sem túl nagy, nem okoznak nekünk gondot - írja greendex.hu oldal. A házas csigák közül az éticsigát kifejezetten örömmel láthatjuk, hiszen nemcsak a korhadó szerves anyagokat és növényi maradványokat pusztítja el, hanem más csigák tojásait is. Meztelen fajtársai közül sok szintén hasznos lakója kertünknek: madarak, pókok eledeleként fontos tagjai a táplálékláncnak. Spórákat és magvakat terjesztenek, valamint növelik a talaj humusztartalmát. Ha például nagy meztelencsigába (Limax maximus) vagy sárga pincecsigába (Limax flavus) botlunk, nem kell háborút indítanunk ellenük. Az utóbbi jelenlétére azonban a nagy raktárakban érdemes figyelni, ugyanis kedvence az eltárolt, érett gyümölcs. 

Legádázabb ellenségünk a csigaharcban a spanyol csupasz csiga

Bátran kijelenthetjük, hogy a spanyol csupaszcsiga okozza a legnagyobb károkat az összes csiga közül. Ráadásul rendkívül szapora, 150–200 tojást rak le egyszerre, amelyek képesek a telet is átvészelni. Kedvező években akár két nemzedékük is kifejlődhet. Hazánkban leginkább a Dunántúlon fordul elő, megjelenése az Alföldön ritkább, de Észak-Hevesben is egyre gyakoribb. Távoltartásukra a legjobb módszer kertünk rendben tartása! Szüntessük meg az elhanyagolt, burjánzó, nyirkos területeket! Nyírjuk gyakran a gyepet, ne hagyjuk a csigacsalogató pitypangokat elszaporodni! Távolítsuk el a lehullott leveleket, a lenyírt füvet pedig gereblyézzük össze! A konyhakertet lehetőleg napos, száraz helyen alakítsuk ki, és a növények magjait olyan későn vessük el, amennyire későn csak lehet! A magaságyás is hatékony lehet a csigák ellen. Virágokból válasszunk inkább egynyári fajtákat, ezeknek kevesebb az ellenségük, mint az évelőknek, vagy ültessünk kemény vagy bőrlevelű, fás szárú növényeket (pl. muskátlit, levendulát, zsályát). Este, amikor a csigák aktívak, menjünk ki a kertbe, és zseblámpa fényénél szedjük össze a kártevőket egy zárható dobozba vagy edénybe. 

A zsályát, fokhagymát, rozmaringot ki nem állhatják, a sört viszont imádják

A profik tanácsa szerint ültessünk olyan növényeket – akár veteményesünk köré védőfalként is –, melyeket ki nem állhatnak a meztelencsigák. Ilyen például a zsálya, a fokhagyma, a majoránna, a kakukkfű, a levendula, az üröm, az édeskömény, az ánizs vagy a rozmaring. A spanyol csupaszcsigák utálják a begóniát, a fekete ribizlit és a paradicsomot is. A csupaszcsigák imádják a sört. Nincs más dolgunk, mint leásni egy rossz edényt a veteményesünk földjébe, majd félig megtölteni sörrel és vízzel. Az edény reggelre tele lesz megfulladt kártevőkkel. Szappanos vagy sós vízzel töltött edényeket is helyezhetünk a levelek alá, hasonló módon leásva őket. Ezekbe mászás közben eshetnek bele a kártevők.