Deutsch Tamás: a háború nem egy játék, amit kicsit kikapcsolhatunk

– Hogyan jutott idáig az Európai Unió? – tette fel a kérdést dr. Pajtók Gábor, Eger és térsége országgyűlési képviselője kedd este a Polgárok Házában. A kérdésre Deutsch Tamás Európai Parlament (EP) képviselője, a Fidesz-KDNP listavezetője válaszolt a hallgatóságnak. Azért érkezett a városba, hogy szimpatizánsokkal és Vágner Ákossal, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltjével is találkozzon.

– Kiváló elgondolás, melyet Vágner Ákos választási programja is közvetít: béke és fejlődés. Békét akarnak az itt élők a szó közvetlen és közvetett értelmében is, hiszen az energiát elforgácsoló békétlenség volt jellemző az önkormányzatban az elmúlt években. A vita jó, de ha öncélúvá válik és nem lesz közös álláspont és cselekvés, csak durva dolgokat mondanak egymásnak a politikusok és maradnak a problémák, ennek véget kell vetni – fogalmazott Deutsch, majd felidézte ez az 5. EP választás, eddig ebből négyet megnyert a kormánypárti szövetség.

– Több szempontból is különleges ez a választás, egyrészt, mert először van egyszerre az önkormányzati és EP választás – mondta, majd hozzátette, közben az uniós csatlakozás 20 éves jubileumát is ünnepeljük. – Minden választásnak komoly tétje volt, de soha nem volt meg ekkora tétje – emelte ki, mint mondta, ez a Brüsszelben is jól hallgató békepárti akaratnyilvánítás.

Kitért arra is, hogy az uniós csatlakozást nagy várakozások előzték meg és hosszú felkészülés, 2004 után viszont kialakult bennük egy olyan érzés, hogy nem egészen ezt várták. Kifejtette, már '90 után is megvolt az akarat a csatlakozásra több volt szocialista országban is, de a törekvés közben „ nem vettük észre, hogy csuklóztatnak minket”.

– 14 év telt el a nemzetek szabadságának kivívása után. Az unió akkori tagjai csatlakozási feltételek teljesítését szabták meg, ám valójában ők nem voltak felkészülve arra, hogy megteremtődnek a feltételei Európa újraegyesítésének. Minden felszólalásban az új tagokról beszéltek még 10 évvel a csatalakozás után is. Mondjuk egy 10 éves autóra, hogy új? – kérdezte.

Kifejtette, a nyugati, skandináv és mediterrán államok között is akad néhány, amely „fejlettebbnek, jobbnak” érzi magát, s szerény teljesítményre képes elmaradott országokként kezelik például hazánkat is, amelyek fölött atyáskodni kell: 

– Lenézik Európa keletebbi részén lévő országokat, nem csak a jelenjüket, a múltjukat is. Közben több mint 800 év előnyünk van államiságból, csak ők nagyobbak. Ez a fajta felsőbbrendűség tudat az, ami ránehezedik az európai együttműködésre. A felsőbbrendűség tudatból partneri együttműködés nem jön létre – fejtette ki. Arra is kitért, hogy Magyarország szerinte jó helyen van az unióban, csak „rosszkor, mert rossz passzban van az unió”.

– Próbáljuk meg ennek a klubnak a működését úgy alakítani, hogy azoknak is be kelljen tartani a klub szabályait, akik írták őket, akkor is, ha nekik az nem kedvező. Brüsszelben valaki kitalálja, hogy mi a közös érdek és bármelyik államnak illetlenség megfogalmazni az álláspontját, ha ettől eltér – mondta az unió működéséről. Mint mondta, szerinte a tagállamok, nemzetállamok egyeztetésére alapuló döntéshozatalra volna szükség, s a működés lényege a türelem és a konszenzus keresése.

– Alulról felfelé kellene építkezni. Az Európai Bizottság lassan 10 éve önálló politikai érdeket jelenít meg a tagállamok érdeke mellett. Az az ország, amelyik megfogalmazza a maga nemzeti érdekét, akkor tud az együttműködésben sikeres lenni, ha tudja ezt képviselni. Kellő határozottsággal kell részt venni, vállalva a vitákat – mondta. 

Kifejtette, szerinte orbitális tévedés, amikor a politikáról úgy beszélnek, mint ami szinte mindenben különbözik a hétköznapi élettől és csak a nagy szellemi fölénnyel rendelkező emberek számára érthető. 

– A politika olyan mint a való élet, emberek csinálják. Tudunk hibákat elkövetni, sokszor banális okokból. Vannak kisebb és nagyobb hibák, de két halmaz mentén oszthatóak: javítható hiba vagy nem tudjuk kijavítani. A politikában is vannak olyan hibák, melyeket soha nem tudunk kijavítani, ezeknek van igazi tétje. Ilyen az illegális migráció kérdése, melyben fenn kell tartanunk álláspontunkat – hangsúlyozta, ide sorolta továbbá a gender és a gyermeknevelés témáját is.

Elmondta, szerinte az európai emberek azért is érzékenyebbek a háború témájára mint az Amerikában élők, mert hazánkban is szinte minden családban akad olyan, akit elvesztetek a II. világháborúban.

– Az EU egyre őrültebb háborúpárti álláspontot képvisel. Már 108 milliárd eurót költöttek erre, miközben megalakulásakor a béke és a gyarapodás volt a cél. Nincs már elég ukrán katona, nincs aki váltsa őket a fronton, ezért a NATO és unió katonáival segítenének. De ha ez után is elfogynak a katonák a fronton, akkor mi lesz a következő lépés? Ez nem egy játék, amire kicsit ráun az ember és kikapcsolja. Két testvérnemzet közötti borzalmas háború zajlik, egyetlen helyes cselekedet létezik, diplomáciai nyomás a béketárgyalások érdekében. Eközben az unió egyre több fegyverpénzt küldene, ennek az lehet a vége, hogy bele fog sodródni katonai értelemben a háborúba. Ha ebben hibáztunk, az egy olyan hiba, amit nem lehet kijavítani. A Fidesz -KDNP az egyetlen békepárti lista amelyikre szavazhatnak. Ezért szavazzanak Vágner Ákosra, képviselőjelöltjeire és a Fidesz-KDNP EP listájára – zárta szavait.