Csúcstechnológiát hozott az Egri borvidékre az egyetem projektje

Lezárult az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem által vezetett magyar-olasz nemzetközi konzorcium A szőlőtermelők támogatása digitális eszközökkel a precíziós gazdálkodási megközelítésük fejlesztéséhez című projektje – írja az egyetem honlapján. Az Erasmus+ Kis léptékű partnerségek a felnőttoktatásban típusú program fókuszában a szőlőtermesztésben használatos digitális eszközök és technológiák fejlesztése állt.

A szőlészeti-borászati oktatásnak és kutatásnak évszázados hagyománya van Egerben. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem 250 éves tradícióra építő, innovatív, szolgáltató intézmény, ahol a magas színvonalú munka mellett az is alapvetés, hogy olyan kutatási kérdésekre keressék a választ, olyan célokat tűzzenek ki, amelyek mind elméleti, mind gyakorlati szempontból jelentősek, eredményesen hasznosíthatók. Ugyanilyen fontos, hogy az ágazati szereplőkkel összhangban, velük párbeszédet folytatva, szőlészeket, borászokat foglalkoztató aktuális kérdésekkel foglalkozzanak a kutatók.

Ezt a filozófiát tükrözi az a GrapePRODIGI nevet viselő, napokban lezárult projekt, amelyben az egri egyetem által vezetett magyar-olasz nemzetközi konzorcium a szőlőtermesztésben használatos digitális eszközök és technológiák fejlesztésével foglalkozott. A Padovai Egyetemmel, az olasz CET Electronics s.n.c. nevű céggel és az Egri Borműhely Egyesülettel együttműködésben távvezérlésű szenzorokat telepítettek a szőlőterületekre. Az eszköz a Síkhegy-dűlőben kapott helyet. Nem véletlenül itt: ezt az egyik legkiválóbb vulkanikus alapkőzettel rendelkező dűlőként tartják számon a borvidéken, nagy, közel 60 hektárnyi művelt területtel rendelkezik.

A kihelyezett eszköz méri, rögzíti az összes fontos időjárási tényezőt, így a hőmérsékletet, a relatív páratartalmat, a talajnedvességet, vagy éppen a szél erősségét, minden olyan adatot amire a szőlészeknek, borászoknak szüksége lehet. A munka során létrejött egy olyan térképfelület, amely a szenzorok által érzékelt időjárási és egyéb adatok mellett megjeleníti az elvégzett beavatkozásokat és így kutatások, gyakorlati következtetések alapjául szolgál. A térkép mellett 3D kamerával figyelték meg a szőlő hajtásnövekedését, az esetleges jég, vagy vadkárokat, s egyben a permetanyag felszívódását és aktuális mennyiségét is. Ennek köszönhetően pontosan meghatározható az is, hogy mikor és milyen mennyiségben kell újra vegyszert juttatni a növényre.

A két éven át tartó, 60 ezer euró támogatást nyert közös munka eredményeként létrehoztak egy szabadon hozzáférhető internetes portált is, ahol bemutatják az innovatív eszközök alkalmazását a szőlőművelésben.