Csökkenő ponthatárok a Heves vármegyei egyetemeken

A szakok többségén csökkent a sikeres felvételhez szükséges pontszám az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen és a MATE Károly Róbert Campusán is. Van, amelyeken csak 5-6 ponttal kellett kevesebb – ezek jellemzően az egri mesterképzések voltak – van, ahol 20-30 ponttal, de akár száz ponttal is csökkent a ponthatár a tavalyi általános felvételihez képest. A felsőoktatási intézmények az általuk adható pontszámban nagyobb szabadságot kaptak, és a középfokú érettségi eredménye sem számított be teljes egészében.

A Bölcsészettudományi és Művészeti Kar képzései közül a legtöbb pont az angol-könyvtárostanár levelezős, önköltséges szakpáron volt a legmagasabb a bejutási küszöb, idén valaki(k) 450 ponttal jelentkeztek a képzésre, 434 ponttal felvételizett valaki az angol-némettanár szakpárra és 430 pont kellett az angol-etikatanár párosításhoz. A legkevesebb pont az etika-történelem és az etika-magyartanár szakpárokhoz kellett, 210, illetve 231. Több népszerű szakon is csökkent a ponthatár a kommunikációra a tavalyinál 51 ponttal kevesebb, 345 pont kellett, a képi ábrázolásra 394 helyett 360, a magyar-történelemre pedig 307 helyett 246. Emelkedett a ponthatár a grafikusművész szakon (344 helyett 380), a mozgóképkultúrára (344 helyett 368), a tervezőgrafikára (280 helyett 360).

A Természettudományi Karon nem voltak kiemelkedően magas pontszámok ebben az évben, de több képzésre is elég volt mindössze 212 pontot vinni, illetve kapni a bejutáshoz, ezek jellemzően levelezős alapképzések, sokszor állami ösztöndíjasak (kémia 226, rekreáció 212, sportszervezés 214, biológia 230, természettudomány-környezettan tanár 212). Két kiugró pontszám volt, aki szőlész-borász mérnöki levelezős, önköltséges szakra 450 ponttal jelentkezett, más pedig a gyógy- és fűszernövények felsőoktatási szakképzésre jelentkezett ugyanennyi ponttal. Sok alapképzésre a tavalyinál 70-80 ponttal kevesebb volt szükséges (edző, földrajz, rekreáció). A természettudomány-környezettan szak két szélsőséget is hozott, nappali állami képzésben a ponthatár 309-ről 409 pontra ugrott, míg levelező tagozaton 320-ról 212-re zuhant.

Az Informatikai Karon született meg a legmagasabb minimumpontszám az egri intézményben, a fizika-matematika levelezős, önköltséges osztatlan képzésen 470 ponttal felvételizett valaki, a matematika (alap, levelező, önköltséges) szakon 450, a könyvtáros-magyaron 435, az informatika-könyvtár szakpáron 410 volt a küszöb. Ugyanakkor a biológia-matematika tanár (levelezős, állami ösztöndíjas) képzésre elég volt 215 pont, a programtervező informatikus (levelező, önköltséges) 210, a könyvtár-magyarra állami ösztöndíjas képzésen szintén ugyanennyi. A felsőoktatási szakképzés programozó szakjain mindössze 200-206 pontra volt szükség a bejutáshoz.

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar kínálatából a szociálpedagógus nappali, önköltséges szakján volt a legmagasabb a ponthatár, 440, a gazdálkodás- és menedzsmentre pedig 410 pont kellett. Ezzel szemben a szociálpedagógus állami verziójára 254 pont kellett, ahogy az angol nyelvű gazdálkodási szakra is. A felsőoktatási szakképzési szakokon 212-248 pont is elegendő volt a logisztikus, vendéglátós, pénzügyes szakokhoz. A gazdálkodás és menedzsment ponthatára egyébként 15-tel magasabb volt a tavalyinál, de a többi képzésen 10, de akár 106 ponttal kevesebb is elegendő volt.

A Pedagógiai Karon a legtöbb pontra a gyógypedagógiai szakra – alap, levelező, önköltséges - kellett a legtöbb pont, 370, a tanítóra – alap, nappali, állami ösztöndíjas - pedig 366, önköltséges és levelezős verzióban a tanítóra elég volt 212 is, óvodapedagógusra pedig 222. A képzésekre (nappali, állami) jellemzően 30 ponttal kevesebb kellett a tavalyinál, de a tanító esetében emelkedett a ponthatár, 296 helyett 308-nál, az óvodapedagógusra pedig 286 helyett 321-nél húzták meg a vonalat.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gyöngyösi campusán sok, korábban indított szak maradt fölvett hallgató nélkül, például a mesterképzések is. A tendencia itt is hasonló volt az országoshoz és az egrihez, azaz csökkentek a felvételi ponthatárok, leszámítva a gyógy- és fűszernövények szakképzést. Idén a pénzügy- számvitelre (nappalin 326, levelezőn 333), emberi erőforrásokon (324) és a kereskedelem-marketingen (levelező, állami 320) volt szükség a legtöbb pontra, míg a programozói szakképzésre 220-230, a vidékfejlesztési alapképzésre 260 kellett.