Sok a náthás beteg, elő a maszkokkal!

A napokban a siroki háziorvosi rendelőben is megnőtt a forgalom. Dr. Kristofori György, háziorvos szerint ez ilyentájt természetes jelenség. Pánikra nincs ok, néhány napos pihenésre van csupán szükség. Portálunk állandó tanácsadója arra is felhívta a figyelmet, hogy sokan megfázásra panaszkodnak, azonban ilyen fogalom nincs. A legtipikusabb betegség kora ősszel az úgynevezett orrgarat-hurut, közismertebb nevén a nátha, ami  vírusos fertőzés révén terjed.

Jellemzően torokkaparással, rossz közérzettel, fejfájással indul, majd hurutos köhögéssel folytatódik, fejfájás és 38 fok körüli láz lehet a kísérője. A régiek tapasztalatból tudták, hogy a gyors és hatékony gyó­gyuláshoz pihenésre, ágynyugalomra, sok folyadékra van szükség, s akkor egy hét alatt szűnnek a panaszok. Ilyenkor elég pár nap pihenő, vitaminpótlás, némi orrcsepp, torokfertőtlenítő, a tüneteket enyhítendő. A lábadozást lehetőleg a közösségtől távol, otthon érdemes átvészelni, hogy ne fertőzzük tovább a többieket. Ritkán, de előfordul tüszős mandulagyulladásos beteg is, szamárköhögéssel azonban még nem fordultak hozzá. A covid is jelen lehet, de mára oly mértékben megszelídült a vírus, hogy alig lehet megkülönböztetni az egyéb felső légúti betegségek tüneteitől. Épp ezért nem is tesztelik. 

A napsütéses órák számának csökkenésével, a hűvösebb, csapadékosabb idő beköszöntével szükségünk van vitaminpótlásra, s az immunrendszer erősítésére. Miután egyre több a köhécselő, orrot fújó gyermek és felnőtt, az alapkérdés mindig az, hogy vírusos vagy bakteriális fertőzésről van szó? Ennek eldöntését bízzuk az orvosra! Ilyentájt az elhúzódó fertőzéses betegségeknél rendre felmerül, hogyan lehet hatékonyan csökkenteni a kellemetlen tüneteket, illetve mikor indokolt antibiotikumot szedni a panaszainkra.

A háziorvos, Kristofori doktor szerint főként a felnőttek körében tapasztalja, hogy bekapnak néhány vitamint, megisznak egy nátha elleni italport, és ugyanúgy dolgoznak tovább, mintha mi sem történt volna. Ez az oka a tünetek elhúzódásának. Ha egy hét, tíz nap után nem enyhülnek, s az orrváladék sárgás-zöldesre vált, akkor bizony fel kell keresni a háziorvost, aki felírhatja az antibiotikumos kezelést.

Évről évre visszatér a feleslegesen szedett antibiotikumok témaköre. Sokszor a beteg, a mielőbbi gyógyulás reményében, azonnal szedné az orvosságot, akkor is, ha nem muszáj. Más esetekben viszont, amikor valóban szükség lenne rá, éppen a beteg tiltakozik hevesen ellene, és nem veszi be a felírt gyógyszert.

Gyakran kérdezik, hogy mi alapján lehet eldönteni, valóban szükség van-e antibiotikumra? Dr. Kristofori György hangsúlyozta, hiába gondolják sokan, hogy ha az első tünetek megjelenésekor azonnal szedni kezdik az antibiotikum-készítményeket, akkor a tüneteik hamarabb elmúlnak. A torokfájást ugyan okozhatják baktériumok is, de az esetek legnagyobb részében vírusok állnak a háttérben. Annak eldöntését, hogy esetünkben mi okozza a tüneteket, bízzuk a kezelőorvosra! Az antibiotikum csak a bakteriális fertőzés esetén hatásos, a vírusokra nem hat. Általában elmondható, hogy amíg az orrfolyás áttetsző, vízszerű, addig vírusok okozzák a bajt, ha azonban sűrű sárgás-zöldes váladék ürül, feltehetően bakteriális fertőzésről van szó. Nem győzi hangsúlyozni, ha megbetegszünk, kerüljük a közösséget! A siroki orvosi rendelőben október 1-től nyomatékosan kéri a betegeit a szájmaszk viselésére.