Múltidéző

2 órája

Állandó vízárt kell létrehozni

Vajon miről írtak egykor a megyénkben megjelent újságok? Mi foglalkoztatta leginkább az akkori olvasókat? Ha választ akar kapni mai kedves lapforgatónk, akkor kérjük, kövesse figyelemmel hetente megjelenő sorozatunkat, amelyben régi lapok írásait idézzük fel.

Szilvás István

HEVES ÉS VIDÉKE. TÁRSADALMI, KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. 1910. OKTÓBER 23.

Általános csatornázás Hevesen.

A kolera okozta riadalom – bárha ez paradoxonnak is látszik – üdvös dolgokat is eredményezett. A hatósági assistentiából végrehajtott általános tisztálkodást nyomon követte a város területén összegyült szennyvizek levezetése és ezzel kapcsolatos ároktisztitási és csatornázási munkálatok. A városi útkaparó vezetésével nivellálták az öszszes községi utak mentén levő árkokat és levezették annak szennyvizét. A törvényhatósági utak árkait pedig a vármegye tisztitatta ki. Nem dicsérhetjük kellőleg a város ama intézkedését, hogy az egyes udvarokhoz vezető betömött árkokat kinyittatta és a háztulajdonosokat hidak, illetve átereszek épitésére kötelezte. Ezzel lehetővé tette, hogy az árkok állandóan szennyvizmentesek legyenek. Hogy ez közegészségügyileg mennyire fontos, mondanunk sem kell. Nem ártana minden hónapban egy kolera-riadalom, persze ha a gondviselés a kolerától megóvna bennünket, ellenben általánositana hasonló preventiv intézkedéseket.

EGER. POLITIKAI S VEGYES TARTALMU HETILAP, MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. 1870. SZEPTEMBER 29.

Eger városának vizi viszonyairól.

Alig hihető, de tény, hogy Eger városa, noha az úgynevezett Bükk hegység ágai közé van szoritva, azonkivül egy patak a kellős közepén keresztül vonul el, mégis nevezetes vizhiányt szenved el. Mert az egri patak vize sokszor végképp elenyészik, másrészt pedig a városban létező kutak nem elegendők arra, hogy nemcsak a házi szükségletnek, hanem tüzvész esetében és az ipar igényeinek is megfeleljenek.

Előfizetői pénzek szintugy a hirdetések a kiadóhoz küldendők Tisza-Füreden
Előfizetői pénzek szintugy a hirdetések a kiadóhoz küldendők Tisza-Füreden 
Forrás:  Szilvás István / Heves Megyei Hírlap

(…) Ily körülmények közt csak három mód van a kérdéses vizhiányon segiteni 1-ör a patak medrében – árviz esetében – magától nyiló zúgók által a vizet feltartóztatni, vizfalat emeltetni; 2-or a város alsó részében a vizet egy vizmedencéből, gőzszivattyú által a város felső részébe csövek által felhajtani, és 3-or, noha ez egyelőre kivitelezhetetlennek látszik, egy állandó viztárt, egy a város felső részén állandó artézi kut által létrehozni. Nézetem szerint ez volna a legolcsóbb és legbiztosabb mód, mert ha egy ily kút megvan, sem igazitást, sem költséget többé nem igényel. Mert a kútból szakadatlanul magától kifolyó víz egy nagy viztartóba fölvéve, onnan megfelelő csövek és saját nyomása által a lentebb fekvő helyekre elvezethető lenne. Noha ily kútásás igen költséges, mégis eredményében leli ajánlását. Az úgynevezett uj fürdőben létezik már egy ily kút, ámbár még nem készült el teljesen. Ezen kút mélysége után számitva, inditványozott kutunk mélysége legfeljebb 30 öl lenne, s tekintve, hogy az újvárosnak talaja puha homokkőzetből áll, egy artézi kútnak e helyeni fúrása aránylag nem sokba kerülne. Igyekeztem ez iránt egy megközelitő költségvetést szerkeszteni, de biztos támpontom nem volt, mivel az ember a föld gyomrába nem nézhet, másrészt pedig a pesti kútásó, mint vállalkozó, csak a szerszámra és emberére nézve bizonyos alku szerint, de nem szakmányban vagy ölenkint dolgoztat.

De utóvégre, minthogy Eger városa ily épitést saját vagyonából vagy jövedelméből alig tudna fedezni, nem marad egyéb hátra, mint verseny vagy pályázat utján egy oly vállalkozót megszerezni, ki hajlandó volta az e vállalatból befolyható jövedelemnek élvezete mellett, a létrehozott vizvezetést bizonyos számu évek után a város tulajdonába átbocsátani, úgy, hogy ez a házak vagy egyéb műtárgyak épitkezése körül napirenden van. Részemről csak azt óhajtom, hogy Eger t. képviselő-testülete jelen eszmémet részletes tárgyalás alá venni sziveskedjék, és hogy nem sorkára a kérdéses vállalat a város hasznára és fölvirágoztatására létrejöjön.

Schier Frencz, m. kir. s. mérnök.

 

TISZA-FÜRED ÉS VIDÉKE. TÁRSADALMI, IRODALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES TARTALMU HETILAP. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN. 1893. OKTÓBER 18.

Toronyóra.

A város által készittetett legujabb szerkezetü uj toronyóra a ref templom tornyába immár elhelyeztetett s a szép hangu harangokon kellemes, nem zajos ütésével jelzi az idő állását. Az uj órát Schauer Emil bécsi toronyóra gyáros készitette s azt Zitkovszky Zsigmond miskolczi órás állitotta fel, ki már hazánk számos városában állitott fel nevezett gyárostól kifogástalan, jó toronyórákat. Ez uj óra 770 frtba került.

Tallózta: Szilvás István

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában