Az egriek is őrtűz gyújtásával álltak a székely autonómia ügye mellé

Őrtűzgyújtást szervezett vasárnap este az egri Fertálymesteri Testület a Végvári vitézek terén a székelység autonómia törekvésének támogatására. A székelyek 2015-ben gyújtottak először őrtüzeket azzal a céllal, hogy kijelöljék, láthatóvá tegyék Székelyföld határait, amelyek nagyjából nyelvi és kulturális határok is. A Székely Autonómia Napja minden évben október utolsó vasárnapján van, amikor a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) össznemzeti imádságra hívja fel a székelységet és a Kárpát-medence magyarságát, este fél 6-kor pedig a települések központjaiban, közeli magaslatokon egyszerre lobbannak fel Székelyföldön és a Kárpát-medencében az őrtüzek lángjai. Egerben a Himnusz közös eléneklése után Várkonyi György, a Fertálymesteri Testület főkapitánya köszöntötte az egybegyűlteket.

- Lobbanjon fel hát a láng, hogy mi is részesei lehessünk a székelyek vágyának, hogy mi is kiálljunk mellettük, hiszen a székely nép jogosan küzd az autonómiáért. Legalább 1500 éve élnek ott. Mindig szabadok voltak. A magyar királyság idején is külön joguk volt. Ez a jogot kérjük nekik. Hazájukban, a szülőföldjükön hadd legyenek ténylegesen szabadok nyelvükben, iskoláikban, gondolataikban, érzéseikben. Hadd éljék tovább azt az életet, amit másfél évezreden át éltek – fogalmazott Várkonyi György.

Rázsi Botond pedig Reményik Sándor Eredj, ha tudsz! című versét szavalta el. Ezt követően a székelyföldi származású Oláh István vicekapitány ismertette az autonómia törekvés nehézségeit. Kiemelve azt, hogy a román állam mindig is asszimilálandó területként tekintett Székelyföldre és lakóira. Az őrtűz közben lassan ellángolt, s az ünnepi esemény a Székely himnusz és a Boldogasszony Anyánk közös eléneklésével ért véget.