Tagadnak a templomrablók

Hírek 

Heves Csányon október hó 6-án a vértanuk emlékezetére a kegyeletes közönség az ottani 48-as függetlenségi kör részvéte mellett szép ünnep volt. A templom a requiem alkalmából fényesen ki volt világitva; a misét Kubinyi Viktor plebános tartotta fényes segédlettel. Homonnay Pál kántor orgonakisérettel hazafias dalokat énekelt a nagy közönséggel. Mise után Kubinyi plebános a 48-as függetlenségi kör zászlóját szentelte fel egy remek beszéd kiséretében; ezután zászlajuk alatt a kör tagjai a nagy közönség kiséretében a kör helyiségébe vonultak, hol 120 teritékü bankett volt, ebéd alatt számos beszéd hangzott el a 13 vératnu emlékezetére.

Kell-e nekünk polgári iskola? 

Könnyen mondhatnám: nem kell, szintoly könnyen mondhatnám: kell. De nézzük közelebbről a dolgot. 
Heves város inkább mezőgazdasági város. Az ipar csak pang. A kereskedelem kicsiny. Tehát kérdés megélhetne-e itt polgári iskola? Daczára a fenti elmondottaknak mégis oda kell nyilatkoznunk, hogy a polg. iskolának itt is van létalapja. 

Mert: - habár iparosaink küzdenek az anyagi gondokkal, mégis vannak köztük többen, kik szivesen áldoznának gyermekük nevelése és tanitása érdekében. 
A kereskedők, kik a társadalomban is tevékeny és számottevő elemet képeznek, mindinkább szivükön hordják gyermekeik nevelését. 

(…) Most már még az a kérdés, hogy fiú- vagy lány polg. iskola felállitása volna-e szükségesebb? Ha széttekintünk, hogy fiúk vannak-e többen, kik e tekintetben oktatásra várnak, azt tapasztaljuk, hogy a lányok száma jóval fölül haladja a fiúkét. S a fiú gyermekét az atya polg. iskolába már csak akkor adja, ha vele valamilyen speciális czélt akar elérni. 
A fiú polgári iskolának tehát itt Hevesen nem hiszem, hogy lenne kedvező talaja. Határozottan elsőbb helyet adok a leány-polgári iskolának, s nem egy iparostól hallottam már, hogy mily jó volna egy polgári iskola a lányok számára, mert itt helyben szivesen iskoláztatnák gyermeküket. A kereskedők pedig kik kedvezőbb anyagi körülmények között vannak, azt hiszem, mindnyájan járatnák ide leány-gyermeküket. E tényekből azt következtethetünk, hogy egy lány polg. iskolának Hevesen virágzó talaja lenne. 

S nem csak erkölcsileg, szellemileg hatna ez iskola ­Heves kulturájára, hanem ­anyagilag, nyolcz-tiz intelligens családdal szaporodnék Heves közönsége, kik fizetésük ­nagyobb részét itt költenék el. Nagyobb lenne a for­galom, nagyobb lenne a kereslet, ez előmozditaná a kinálatot, tehát előmozditaná még az ipart és a kereskedelmet is. 
Gondolkodjanak el tehát az elmondottakon az irányadó és vezető férfiak s ha úgy találják, hogy jó lenne – tegyék meg, mert a jónak elmulasztása is bűn. D. B. 

Hirkürt. 

– Az egri főtemplomban történt rablásról már annyi bizonyos, hogy egy 18-20 fontnyi nagy ezüst lámpa, egy gazdagon aranyozott ezüst monstrantia, egy kövekkel kirakott ezüst kereszt s egy káptalani arany disziték (decoratio) a fősekrestye mellett erősen zárt helyről oly ügyesen lopatott el, hogy több nap folyt el míg a büntény kipattant. A rablók a siker miatt felbátorodva pár fontnyi összevert, félig olvadt ezüstöt vittek az itteni ötvös Littmanhoz eladás végett, akit társokul fényes igéretekkel megnyerni igyekeztek s napot is tüztek ki, melyen a többi ezüstöt összeolvasztani fogják. 
A becsületes izraelita magának az egészről biztos tudomást szerezvén, azonnal jelentést tett a városi rendőr kapitánynál s a tettesek Goda lakatos lakásán tarisznyában tartott összetört ezüsttel együtt elfogattak.

A lefoglalt ezüst darabok egyike ki volt metszve: „Andreas Püspöky, Epp. Vavr. 1761.” Ez volt a nagyoltár előtt sátoros ünnepeken függni szokott gyönyörü lámpa oldala. A rablók börtönben ülnek s a tények daczára mindent tagadnak, „ők találták az egészet – mondják – s nem lopták,” bár azóta néhány hét eltelt, mégse tudtak velök semmire se menni! Mi nyilt szemmel fogjuk kisérni e büntény kifejlését s annak idejében elfogjuk mondani: mily erélylyel vizsgálta az illető hatóság ez ügyet és mi lett az eredmény. 

Tallózta: Szilvás István