Abasári ásatás: 1000 éves évfordulóra készülnek

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Építőművészti Tagozatának számos tagja, Kossuth-, valamint Ybl-díjas építészek és művészettörténészek, magyar városok főépítészei, a Heves Vármegyei Kormányhivatal munkatársai, valamint a Magyarságkutató Intézet (MKI) főigazgató-helyettese és Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója látogattak a napokban Abasárra az Abasári Népfőiskola Alapítvány (ANA) meghívására, számolt be portálunknak Grócz Zsolt, az ANA kuratóriumi elnöke. Mint mondta, a június 20-i abasári műhelytalálkozó az április 16-án, a MKI székházában megtartott nyitókonferencia szerves folytatása volt.

Mint korábban hírül adtuk, április 16-án az MKI és az ANA közös szervezésben konferenciát rendezett Budapesten az abasári Bolt-tetői régészeti feltárás eddigi eredményeiről. Az eseményen a régészet, az antropológia, az archeogenetika és más kapcsolódó tudományágak képviselői a feltárás eddigi leleteinek vizsgálata során elért eredményeiket osztották meg egymással. A tavaszi budapesti konferencia után Grócz Zsolt arról beszélt portálunknak, hogy várhatóan lesz folytatása a tudományos eseménynek ősszel. 

– Mostani műhelytalálkozónk közvetlen célja a Bolt-tetői ásatásokkal kapcsolatos további szakmai kérdések tisztázása, a folytatás lehetséges alternatíváinak a felvetése, valamint a következő két konferencia – az MKI, illetve az MMA által rendezendők – tematikájának a meghatározása volt. A részletes program egyeztetésére gyűltünk össze Abasáron. Az MMA legutóbbi tagozati ülésén Noll Tamás Ybl-díjas építész már arról tájékoztatott, hogy részükről november 28-án, várhatóan a Pesti Vigadó épülete ad majd otthont a rendezvénynek – részletezte Grócz Zsolt.

Mint elmondta, a vendégek megtekintették az ásatás helyszínét, annak szűkebb környezetét, valamint a történelmi borpincét is. A látogatók itt ízelítőt kaptak Fábián Gábor építész hasznosítási javaslataiból, amely az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram keretében 2019-2022 között végzett kutatómunka eredményét összegezte, tette hozzá Grócz Zsolt.

– Dr. Csornay Boldizsár, az MKI tudományos főigazgató-helyettes közölte, hogy egy 6 millió forintos, már megnyert pályázati összeg áll hamarosan rendelkezésre, hogy a legfontosabb állagmegőrzési munkákat el lehessen végezni. Tovább folytatódik a gazdag leletanyag kiértékelése, tudományos feldolgozása. Elmondta, hogy az idén szeptemberben sorra kerülő konferencia témája között az eddigieken túl újabb eredmények várhatóak. Arról is beszélt, hogy a jelenlegi vizsgálódás hangsúlyai most a levéltári és a történeti források felkutatásra fókuszálnak annak érdekében, hogy minél hitelesebb ismeretanyag álljon rendelkezésre a továbblépés irányának meghatározásához. Noll Tamás az MMA képviseletében az eddig megvalósult párhuzamokról beszélt. Példákat említett arra, hogy közösségi összefogással és jó koncepcióval a hasonló adottságú és fejlettségi szintű települések – mint például Etyek, illetve Füzér – milyen látványos eredményeket képesek elérni. Felhívta a figyelmet a bencés rend kívánatos jelenlétére a jövőt illetően. Közölte a jelenlévőkkel, hogy a november 28-án sorra kerülő konferencia elsősorban építészeti vonatkozású lesz, hazai és külföldi párhuzamokkal – foglalta össze Grócz Zsolt.

A kuratóriumi elnök arról is szólt, hogy mindezeken túl a közeljövőben egy együttműködési megállapodás körvonalazódik az MMA, az MKI és az ANA között egy ezeréves évforduló gondolatának tételes megtöltésére, valamint a pénzügyi háttér előteremtésére. 

– Aba Sámuel király trónra lépésének 1000. évfordulója 2041-ben lesz. Ennek méltó megünneplésére tettem javaslatot idén tavasszal az abasári királyi központ feltárásához kapcsolódva. Nem érzem korainak ma, 17 évvel korábban e felvetést. Az újdonság friss lendületét, a királyi méltóság erejét, a Szent Korona-tan eszmeiségét segítségül hívva képesek vagyunk az alapokat lerakni. Azt az utat kijelölni, amelyen ha mindannyian talán nem is, de a bennünket követők képesek lesznek majd végigmenni, és a mi mostani álmainkat valóra váltani – összegezte Grócz Zsolt.

Az abasári ásatáson Aba Sámuel kiráy nyughelyét keresik

Július 5-én éppen 980 éve annak, hogy 1044-ben meghalt Aba Sámuel, a harmadik – és az első választott – magyar király. Ő volt az első magyar uralkodó, akit meggyilkoltak. Mint arról már portálunkon is beszámoltunk annak idején, 2020. október 12-én azért kezdődött a régészeti feltárás Abasár központjában, a Bolt-tetőn, mert a remények szerint Aba Sámuel király nyughelye itt található. Makoldi Miklós, az ásatás akkori vezetője már a feltárás megkezdésekor elmondta portálunknak, hogy Abasár a honfoglalás óta nemzetségfői, később királyi központ volt. Történeti források számolnak be arról, hogy Aba Sámuelt itt helyezték örök nyugalomra. A királyt Feldebrőnél ölték meg, de pár év múlva átszállították földi maradványait az általa alapított Sár monostorába, amely egyértelműen Abasárral azonosítható. A Képes Krónika így számol be minderről: "Aba király pedig a Tisza felé futa s a magyarok, kiknek uralkodtában vétett vala, egy faluban, egy ó veremben megölik s egy egyház mellé eltemetik. Néhány év mulva, midőn testét a sírból kiásták, szemfedőjét és öltözetét rothadatlan és sebhelyeit begyógyúlva találták, s eltemették osztán testét tulajdon monostorában." Makoldi Miklós korábban azzal folytatta, nincs adat arra, hogy a sírját később kifosztották volna, tehát megvan az esély Aba Sámuel sírjának megtalálására. Ez több szempontból is izgalmas, folytatta a régész, mert az Abák Csaba ágán Attila hun király leszármazottai. Ha egy Aba-nemzetségbe tartozó férfinak meg tudják határozni a DNS-ét, és az megegyezik az Árpádokéval, akik szintén Attila leszármazottainak tartják magukat, akkor kiderülhet, hogy Attila lehet a közös ősünk.