Guruló dénárok az abasári ásatáson

Az abasári ásatás volt a téma a Magyarságkutató Intézetben (MKI) tavasszal rendezett tudományos konferencián, ahogy arról portálunkon már beszámoltunk korábban. Az eseményen a régészet, az antropológia, az arheogenetika és más kapcsolódó tudományágak képviselői a feltárás eddigi leleteinek vizsgálata során elért eredményeiket osztották meg egymással. Mint ismert, az Aba Sámuel király egykori központját feltárni, és az egykori uralkodónk sírját megtalálni hivatott régészeti munka 2020 őszén kezdődött az MKI szakemberei által az abasári Bolt-tetőn, és napjainkban zajlik az eddig feltárt, mintegy 1800 négyzetméteres lelőhelyrész teljes körű tudományos feldolgozása. 

A konferencián az abasári bencés monostor ásatása során előkerült pénzérmék vizsgálatáról Novák Ádám, a debreceni Déri Múzeum, illetve a Debreceni Egyetemen működő Középkortudományi Műhely kutatócsoportjának tudományos munkatársa beszélt. A szakember érmék meghatározásával is foglalkozik. Előadásában Novák Ádám arról számolt be, hogy az Abasár–Bolt-tetőn 2020–2021 során végzett régészeti ásatás során 90 darab pénzérmét és pénztöredéket tártak fel. Ezek közül 65 darab magyar kibocsájtású, a külföldiek közül 7 a XIII. századból, egy a XIV. és szintén egy a XVII. századból való. Emellett felleltek azonosítatlan érmeket is, tette hozzá a tudományos munkatárs az előadásában. Novák Ádám szerint a leletekből mindenképpen kijelenthető, hogy a XI. század közepétől a a XVI. század második feléig folyamatosan használatban volt az abasári terület. 

– A legkorábbi érmek a XI. században uralkodott I. András és Salamon királyainkhoz köthetőek. Guruló dénárok nevet adtam a típusnak, de nem aktuálpolitikára kell gondolni. Azért használtam ezt a szókapcsolatot, mert az esetükben nem szándékosan elhelyezett, vagy elrejtett pénzekről van szó, hanem véletlenül elhagyott, esetleg szándékosan eldobált érmékről beszélhetünk. Általában ezek kis értékű, ezüst, vagy billon – azaz ezüst öntvény, több rezet mint ezüstöt tartalmazó –, vagy akár hamis pénzek.

Nem köthetők egyértelműen tulajdonoshoz, mint például egy fellelt kincslelet, vagy mint egy nagyobb értékű, egy helyen összetapadt több ezüst dénár. Az itt találtak pénzek egyedi darabok, ez a guruló dénárok egyik jellemzője. Gyakran réteghez sem köthetőek, mert a törmelékből többszöri átforgatás után kerülnek elő fémdetektorral történt keresés után. Nem tezaurált, azaz felhalmozott érmékről van szó, így a használatuk során gurulhattak el, vagy dobhatták el őket. Ezek arra alkalmasak, hogy megfigyeljük a régészeti terület lakottságát, illetve azt, hogy milyen időszakban használták kiemelkedően a területet – részletezte Novák Ádám.

A XI. század második felének egyértelműen valamely uralkodóhoz, I. Andráshoz vagy Salamonhoz köthető érméi mellett külön típust jelentenek a XII. századi néma dénárok, azaz bizonytalan kibocsátók pénzei, folytatta a szakember. 

– Külön sorozatba tartoznak a hamis dénárok, amelyek szinte egyáltalán nem tartalmaztak ezüstöt, vagy ha igen, az a köpenyükön volt, és eltűnt. Itt jó párhuzamokat tudtunk megfigyelni. Például, a XIII. század derekán uralkodott II. Ottokár cseh király bécsi dénárjának van eredeti változata, ahol az ezüst jól megfigyelhető, és van ennek a típusnak teljesen rezes változata, ami nyilvánvalóan hamis. El tudom képzelni azt az élethelyzetet, amikor a tulajdonos a piacról hazatérve ismerte fel a hamis pénzt, és ezért elhajította. Hasonló párhuzam Mária magyar királynő XIV. század végéről származó ezüst denárja (1383), illetve annak a rézből készült hamis verete. De hasonló példa az V. István (1270-1272) idejére tehető szlavón dénár, illetve annak a hamis példánya.

Az általam vizsgált mindhárom lelőhelyen egyértelmű: a jó minőségű ezüst pénzek, amelyek hosszú időn keresztül voltak forgalomban, jellemzően az 50 éven keresztül uralkodott Zsigmond király (1387–1437) pénzei. Igaz, itt van egy jól megfigyelhető bontás nagyjából az 1420-as évektől kezdődően, amikor más típusú pénzeket hozott forgalomba az uralkodó. Zsigmond korszakára tehető az az időszak, amikor erőteljesen körülnyírták az érméket. Meg lehet figyelni, hogy az egyébként tényleg nagyjából köröm nagyságú parvusnak a részeit hogyan vágták le szépen lassan az idők során, és nagyjából a felére zsugorodott a pénz, ezért is következhetett be annak elhagyása, azaz guruló pénzzé válása – magyarázta Novák Ádám.

Ismeretes, hogy Zsigmond halála után meglehetősen zavaros belső viszonyok léptek fel a magyar királyság területén, folytatta a szakember. 

– Abasáron is ilyen helyzet lehetett, mert az 1441-42-ben az északi cseh husziták betörései elérhettek idáig. Ebben a zűrzavaros időszakban nem volt ellenőrzött a királyi pénzverdéből kikerülő pénzek minősége, de a pénzhamisítás üldözése sem volt egyértelmű. Ezért nagyon nehéz I. Ulászló és V. László pénzeinek a meghatározása minőségi okok miatt. Viszonylag jó minőségű az V. László dénár 1455-ből, de azért látszik, hogy az ezüst mögött becsillan valamilyen rezes tartalom. Hunyadi Mátyás időszakából viszonylag magas számban – 8 darab – kerültek elő pénzek. Egyértelműen a Mátyás 1464-es pénzreformját követő időszakban kibocsájtott érmékről van szó. Jellemzően obulusokat találtunk, illetve 2 darab dénár az, amit Mátyás idejéhez köthetünk. Ezek már jó minőségű pénzek, viszont a méretük kicsi. Körmöcbányai veretek többségében, illetve Ferdinánd királyhoz köthető dénárok (1528, 1555). Érdekesség, hogy míg Mátyás idejéből 8 érmére bukkantunk, II. Ulászló idejéből csak kettőre, II. Lajos idejéből pedig nem maradt fenn, talán utóbbi uralkodó érméi el sem jutottak Abasárig. Ferdinánd korából viszont újra van lelet, de a Szapolyai János által vert ezüst dénárok nem kerültek elő – összegezte Novák Ádám.

A szakember végül kiemelte, hogy az abasári ásatás jelenleg vizsgált területén a pénzérmék használata egyrészt a temetkezésekhez köthető. A leletanyag másrészt azt mutatja, hogy a temető, illetve a kolostor környékére tehető talán az a piactér, ahol, ha nem is nagy vásárok zajlottak, de kereskedelmi tevékenységre alkalmas terület lehetett, tette hozzá Novák Ádám.