„Legfeljebb kevésbé szeretnek” – Eger volt polgármestere politikai konfliktusokról, célokról vallott

A kimagasló egyéni teljesítmények az egész közösséget, az egész nemzetet megerősítik – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az augusztus 20-át megelőző pénteken, amikor az államalapítás ünnepe alkalmából kitüntetéseket adott át Budapesten, a Hagyományok Házában. Itt vehette át a Novák Katalin köztársasági elnök által adományozott Magyar Érdemrend tisztikeresztjét Habis László, Eger volt polgármestere, ez Egri Lokálpatrióta Egylet elnöke is.

– Óriási megtiszteltetésnek tartom, magasan értékelt kitüntetés. Háromféle minőségemben nyertem el, egyrészt országgyűlési képviselői munkám, másrészt polgármesteri ténykedésem, harmadrészt lokálpatrióta tevékenységem nyomán. Még sosem jártam a Hagyományok Házában, csodálatos épület. Jó érzés volt, közel 50 ember kapott kitüntetést, sok kiválósággal volt alkalmam találkozni – mondta az eseményről.

Habis László 2010-től volt az országgyűlés tagja párt tagság nélkül. A területjelesztési és önkormányzati bizottság alelnöke volt.

– Ez egyik fontos ügy volt a város bekapcsolása az autópálya-hálózatba, mindent igyekeztem megtenni ezért, ahogy az egri egyetem ügyéért is. Törvénymódosító indítványt is előterjesztettünk a témában. Saját frakciónkkal is csatát kellett vívni. Eger mellett a többi önkormányzat ügyében is aktív voltam, ebben segítségemre volt az önkormányzati tapasztalatom és külföldi tanulmányaim is – emlékezett vissza. Mint mondta, a birminghami egyetem tanfolyamán a barnamezős területek hasznosításáról, a helyi vállalkozásösztönzésről tanult. Járt a svájci városszövetségnél is tanfolyamon, illetve többször Kanadában is, itt a városstratégia tervezést illetve a magánszektor és az önkormányzat együttműködését.

– Tapasztalataimat igyekeztem hasznosítani. Évtizedekig dolgoztam a Megyei jogú Városok Szövetségében is, 23 város gondjaival foglalkoztunk, komoly szakmai munka zajlott. A parlamenti munka során olyan egri jó gyakorlatokat tudtam említeni, melyek országosa is figyelemreméltóak voltak. Fontos hivatásomnak tartottam, hogy jobb minőségű törvények szülessenek, ilyen volt az államháztartási, vagy a szociális törvény módosító javaslatom. Ezek érdekében konfliktusokat is vállaltam. Úgy gondoltam, hogy legfeljebb nem szeretnek, vagy kevésbé szeretnek. Szóvá tettem olyan ügyeket is, amelyek szerintem nem jó irányba mentek volna. Bizottsági alelnökként mindig hozzám tartozott a nemzetközi képviselet. Kétszer képviseltem hazánkat Brüsszelben. Emlékezetes számomra, hogy a 2014-20 tervezési költségvetési időszak szabályrendszeréről szóló vitában álláspontomat Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa támogatta. Érdemi feladatot kaptam Prágában egy V4 egyeztetésen, ahol szintén támogatólag fogadták javaslataimat. Képviseltem Varsóban is a parlamentet. Büszke vagyok rá, hogy több mint 100 módosító indítványt tettem. Az egész munkámnak az adott értelmet, hogy ezzel egri és önkormányzati ügyeket mozdíthattam előre. A parlamenti sárdobálástól négy évig távol tartottam magam – mesélte az időszakról. Mint mondta elkötelezetten hisz az önkormányzati szubszidiaritásban, azaz abban, hogy a döntések a közösségekhez legközelebbi szinten szülessenek. Mint mondta, e tekintetben nem elégedett.

– A 2014-2019 közötti önkormányzati ciklus eredményeiben megmutatkozott, hogy az önkormányzatoknak kedvező döntésekért dolgoztunk. Sikerült elérnem, hogy a 2014-'20 közötti TOP keretet a kormány 2,3 milliárd forinttal megemelje. Sokat csatáztam az Észak-Déli kerékpárút megvalósításáért is. Ez az egriek életmódja és mindennapjai számára is kedvező változást hozott, bekapcsolta az egységes városi, térségi közlekedésbe a Deák, a Kistályai, a Sas és Kertész utakat, illetve megvalósult az egerszalóki bicikliút is – idézte fel. Mint mondta, külföldi jó példákat is igyekezett a helyi sajátosságok mentén alkalmazni. Az évek során pedig karcsúsodó önkormányzati feladatrendszerrel kapcsolatban azt mondta, bár nem elégedett, de megérti, hiszen vannak olyan feladatok, amelyeket makrogazdasági keretek között jobban lehet kezelni.

– Nem reális például, hogy önkormányzatok tartsanak fenn kórházakat. Az viszont fontos, hogy a helyi közszolgáltatások szervezésében városi, települési vagy kistérségi szinten legyen meghatározó az önkormányzati szerepvállalás. Persze fordított irányba is zajlottak folyamatok, hiszen az önkormányzatok feladata is gyarapodott intézmények fenntartásával. Képviselőségem idején Egerben tartotta szezonnyitó frakcióülését a Fidesz-KDNP. Akkor lehetőségem volt a miniszterelnök részére egy találkozót szervezni a kollégáimmal. Egyébként középiskolásokkal beszélgetett a rendszerváltásról Orbán Viktor. De elkezdtünk a szakmával is foglalkozni, s akkor született meg a gondolat, hogy a közfeladatot ellátó megyei hatáskörű intézmények egy része önkormányzati fenntartásba kerüljön. Fontosnak tartottam, hogy az EKVI-t egységes hatáskörű szervezetté tegyük, mely könyvelési karbantartási feladatokat biztosít az intézményeknek. Először az intézményvezetők nem értették, hogy mindez értük van. Nehéz több tíz intézménynél azonos értékű szakértelmet biztosítani. Fontos, hogy szabályosság legyen, a hatóságoknak megfeleljen a működés. Ez teszi lehetővé azt, hogy az intézmények a szakmai alapfeladatukkal foglalkozhassanak – magyarázta.

Beszélt a 2,3 milliárd forintos TOP ráemelésről, amely a Sas út rekonstrukcióját lehetővé tette. A napelempark projektről elmondta, tudja, hogy a kiírás nem volt szokványos, de sajnálja, hogy visszaadta a projektet az önkormányzat.

– Az intézményi és a termálfürdő energiahasználatának egyharmadát fedezte volna. Azt gondolom, hogy meg tudtuk volna csinálni, de így alakult – fogalmazott.

Arról is beszélt, hogy ugyan a turizmushoz kötődik, de egy megyeszékhely nem élhet meg korszerű ipar nélkül, ezért már a rendszerváltás után fontos cél volt, hogy önkormányzati és állami részvétellel ipari park jöjjön létre.

– Alapelvem, hogy a meglévő termelési kultúrákat, az itteni vállalkozókat és munkaerőt részesítsük előnyben. Egerben a sebességváltógyártásnak, a pneumatikának és az egészségiparnak, a gép- illetve építőanyag- iparnak egyaránt évtizedes hagyományai vannak. Az önkormányzat hivatásának tekintette a stabil szabályozás biztosítását minden téren. Büszke vagyok arra, hogy két egyedi kormánydöntést is sikerült kiharcolni, ezek ipari, munkahely teremtő, gazdaságfejlesztő beruházások voltak. Számos helyi vállalkozás nyert el uniós és kormányzati támogatást. A közlekedési infrastruktúrában fontos volt a K2 megépítése, a déli iparterület feltárásában segített. A vasút által elzárt területek feltárása is fontos eredmény, ahogy a környező utcák rekonstrukciója is. egy alkalommal sikerült 1 milliárd forintos támogatást szerezni, ebből 32 helyszínen sikerült útfelújítást végrehajtani. A program az egész várost érintette, költséghatékony beruházás volt. A város egészét nézve mostanában gyakran téma az, hogy milyen elmaradások, adósságok vannak felújítások tekintetében. Erre azt tudom mondani, hogy nincs olyan városvezetés, amely ilyennel ne szembesülne. Megmentettük a Valide Sultana fürdőromot, a városfalat, a Zárkándy-bástyát, megvalósult a minaret felújítása, a Rác templom új tetőt kapott, megújult a Gárdonyi-kert is – sorolta. Hozzátette, szerinte felelősségáthárítás a mindenkori előző városvezetésre mutogatni, neki ez sosem volt kenyere és nem is élt ezzel a politikai eszközzel.

– Mindenki előtt tornyosulnak nehézségek, az a feladat, hogy ezt oldja meg. Én megörököltem egy komoly talajszennyezést ami a Déli iparterületen volt. Milliárdos és összetett, nem szokványos önkormányzati feladat volt a biológiai és vegyi mentesítés. Megoldottuk, megcsináltuk, és ott már új üzemek létesültek. Talán néhányan még emlékeznek arra, hogy az új Szalóki út mentén volt egy közel 13 hektáros terület ahol évtizedekig raktak le hulladékot. Ezt a tájsebet is kezeltük. A felsőtárkányi út mellett a volt érc és ásványbánya rekultivációja pedig az ivóvízbázis védelmét is szolgálta. Hatalmas károkat lehet okozni, amit utána óriási munkával lehet csak helyre hozni. Én azt gondolom, Eger az elmúlt évtizedekben ezeket kezelte, beleértve azt is, hogy a társulási keretek között megvalósítottuk a szelektív hulladékkezelést anélkül, hogy ez a város polgárait anyagilag terhelte volna. – fogalmazott. Kitért arra is, hogy nagyon fontos a környezetvédelem jegyében cselekedni, úgy, hogy az méltó legyen egy nemzeti park, egy gyógyvizes lelőhely és borvidék területéhez.

– Ha az emberek nem a saját bőrükön érzik, akkor talán sokszor kevésbé fontos szempont nekik. A naperőmű egyébként jó lehetőség lett volna a város energiafüggetlenségének előremozdításában, de akkor még nem volt covid, háború és energiaválság. A kihívás a változás volt zöld irányba. Egy korábban megfogalmazott szlogen jut eszembe: „Legyünk büszkék Egerre!” Valóban, legyünk büszkék és tegyünk érte! Tegyünk családunkért, lakóközösségünkért civil közösségekben, segítve ezzel a nehéz helyzetben lévőket, a rászorukókat. Cselekvő módon képviseljük a polgári értékeket hittel és becsülettel! Azt gondolom ez a hivatásunk – fogalmazta meg az üzenetét minden egrinek.

Hallgassa meg podcast-adásunkat:

Podcast-csatornánkat az Apple-termékeiden bárhova magaddal viheted. Kövess minket ott, vagy a Spotify-on!