2023.09.08. 20:00
A sikerlistás könyvek írója Feldebrőt is beleszőtte az adriai történetébe
Karády Annának A füredi lány-trilógiája nem csak az emberek szívét, a sikerlistákat is meghódította. A Zserbó című műve is nagy népszerűségnek örvend, a közösségi oldalak könyvajánlós csoportjaiban sorra írnak elismerő szavakat róla. A könyvben Feldebrőre is utalást tesz az írónő, és a Debrői Hárslevelűt is megemlíti az egyébként az Adrián játszódó történetben. Utánajártunk, milyen szálak fűzik Karády Annát a hevesi kis faluhoz.
A feldebrői templom is közrejátszott abban, hogy megemlítik a falut a Zserbó című könyvben.
Forrás: Fekete-Vadászi Erika/Heves Megyei Hírlap
A Zserbó 1910-ben játszódik Fiumében, a Magyar Királyság egyetlen kikötőjében, valamint Abbázia gyönyörű vidékeire is bepillantást nyerhet általa az olvasó. A romantikával átszőtt oldalakon megelevenedik az akkori adriai élet, a tengerpart minden szépségével, és a híres Gerbeaud cukrászda miliőjével. A vízparton játszódó jelenetek közé pedig bekúszott valami szűkebb hazánkból is. Karády Anna a Zserbóban említést tesz a Mátrára, a Mátraaljára, egészen pontosan Debrőre és a Debrői Hárslevelűre is kitér.
Feldebrő messze földön híres a templomáról és a hárslevelűről, de hogy hogy kerül egy adriai történetbe? Kíváncsiak voltunk, mi vezetett oda, hogy a hevesi kis falu megjelenjen az országszerte sikert arató kötetben, ezért megkérdeztük magát az írónőt, aki meg is osztotta a „titkot” a Heol.hu-val.
– Még a korábbi könyvemhez, A füredi gyermekhez nyúlik vissza a feldebrői szál. A füredi lány-sorozat befejező kötetéhez végeztem a kutatómunkát, amikor a település neve az orrom elé került. A történetemben a tihanyi apátság központi szerepet kapott, és éppen ezidőtájt végeztek régészeti feltárásokat az altemplomban. Megjegyzem, azóta már tudományosan is bebizonyosodott, amiben eddig csak hittünk: valóban I. András nyugszik az altemplomban. A tihanyi királykripta egyszerű, csupán egy kereszttel díszített sírlapja lenyűgözött, és tovább olvastam a témában, s kiderült, hogy a feldebrői XI. századi centrális templom ásatásai során is találtak díszítetlen, felirat nélküli kőlapot – kezdte mesélni Karády Anna, akitől megtudtuk, személyes kapcsolat is fűzi a hevesi kis faluhoz.
– A templomról olvasva eszembe jutott egy kedves feldebrői ismerősöm – és egyben druszám is –, akivel még az Innovációs és Technológia Minisztériumban dolgoztam együtt. Dicsérte a mátraalji levegőt, és mindig szeretettel beszélt a településről. Az internet segítségével bebarangoltam Feldebrőt, és annyira megtetszett, hogy alig vártam, hogy dolgom akadjon arrafelé. Szerencsére sikerült személyesen is megcsodálnom a vidéket, ugyanis egy író-olvasó találkozónak köszönhetően eljutottam a környékre, és megízlelhettem a híres Debrői Hárslevelűt is – részletezte.
Feldebrő tehát az írónő számára is kedves, ezért is szőtte bele az adriai történetbe. A feldebrői Kecskésné Kincs Anna – a már említett „drusza” édesanyja – pedig megosztotta portálunkkal a Zserbóval kapcsolatos élményeit.
– Azért döntöttem úgy, hogy elolvasom a Zserbót, mert az írónője, Karády Anna és a lányom munkatársak voltak, s a mai napig jó kapcsolatot ápolnak. Annyira magával ragadott a könyv, hogy egyszerűen nem tudtam letenni. Amikor pedig a vége felé járva megláttam, hogy megemlíti Debrőt és a Debrői Hárslevelűt, elsírtam magam a boldogságtól. Rögtön tudtam, hogy a barátság miatt írta bele. Nagyon meghatódtam, hiszen itt születtem Feldebrőn, s egy kis kitérő után visszajöttem ide lakni, mert mindig is kedves volt számomra ez a falu – mesélte Kecskésné Kincs Anna, aki kiemelte, nagy örömmel tölti el, hogy a szülőfaluja híre még messzebbre száll azáltal, hogy említést kapott a Zserbó című könyvben, s büszke rá, hogy ez lánya és az írónő közötti barátságnak is köszönhető.
