A kompolti kutatóintézetből lépett meg a veszélyes szökevény

A Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi) a Kelet- és Közép-Kaukázusban, a Transzkaukázusban, Északkelet-Törökországban, Örményországban, Grúziában és Azerbajdzsánban őshonos. Hazánkban kevés helyen fordul elő, „kivadulásának" egyik helyszíne Kompolt (Heves vármegye), ami a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik. Rövid utánajárás után kitudódott, hogy a növény valószínűleg a helyi kutatóintézet (Fleischmann Rudolf Kutatóintézet) egyik „szökevénye", ugyanis régen silós takarmányként történő használhatósága miatt kísérleteztek vele - hívja fel a figyelmet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

E növény Európa legtöbb országába kísérleti céllal került, többek közt takarmánynövényként való hasznosíthatóságát kutatták. Több más, Heracleum fajjal együtt a 20. század közepén Kelet-Közép-Európában vizsgálták e célból a gazdaságokban, azonban befolyásolta a húsok és a tej ízét, így ezeket a próbálkozásokat megszüntették. Nagytermetű, dekoratív megjelenése miatt kertekben, botanikus kertekben is megtalálható volt.

Kifejlett egyedei feltűnően nagyméretűek, 1-3 méteres magasságot is elérhetik. Az Európában őshonos medvetalp fajoknál termetesebb növény, nagy levelei lekerekítetten fogasak, és virágernyőjének átmérője 20-80 cm-es is lehet. Könnyen kiszorítja az őshonos növényzetet mérete és domináns tulajdonságai okán.

Az emberre is veszélyes növény, ugyanis a benne lévő furokumarin vegyület a bőrrel érintkezve égési sérüléseket okoz! A bőrreakciót a növény szőrei és a szárban lévő nedv is kiváltja. Az érintett bőrfelületen a fénnyel érintkezve hólyagok és égéshez hasonló sérülések keletkeznek. A sérülések akár hetekkel az érintkezés után is megjelenhetnek még.

- A „kompolti medvetalp” elleni védekezés története Igazgatóságunk életében 2019-ben kezdődött, mikor kollégánk a községen keresztülhaladva felfigyelt a növény egyedeire. A határozóbélyegeket ismertetve rögtön kiderült, hogy az inváziós tulajdonságokkal rendelkező Szosznovszkij-medvetalpról van szó -írja a BNPI.

E növény a kutatóintézet egykori szántóföldi parcellái szegélyében terjedt el egy szakaszon, a Tarna-patak partján, az illetékes vízügyi igazgatóság körzetében, valamint a Tarna nyugati oldalán, egy felhagyott telken. A lakosság több évtizede együtt élt a növénnyel, sokan ismerték is a fajt és annak egészségügyi kockázatait.

Felfedezésének évében nagy médiaérdeklődés övezte a Szosznovkszkij-medvetalpat, az interneten „laborból kiszabadult”, „emberre veszélyes óriásnövényként” is emlegették. A probléma felismerését követően az önkormányzat, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság és a Heves Vármegyei Kormányhivatal együttműködésével megkezdtük az állomány monitorozását és kezelését. A kezelés kapcsán az érintett földtulajdonosok ugyancsak tájékoztatást kaptak. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján összeállt egy „ütemterv” a növény kezelését illetően, amit azóta évről-évre megismétlünk, és az egyedek számát felmérjük - tájékoztattak.

- Júniusban a terület természetvédelmi őre észlelte a medvetalp virágzását. Ezután az illetékesek (önkormányzat, természetvédelmi hatóság, vízügy) bevonásával a területeket traktoros szárzúzással és benzines bozótvágóval kezeltük, valamint a növény már meglévő virágernyőjét levágtuk, magszórását megakadályoztuk. Idén kétszer is szükség volt kaszálásra, ugyanis a bőséges csapadék következtében ezek a növények is gyorsan „magukhoz tértek”, és újrahajtottak.

Ebben az évben azt tapasztaltuk, hogy csökkent a Szosznovkszkij-medvetalp egyedeinek száma a területen. Ez részben az évek óta tartó kezelésnek, valamint valószínűsíthetően a tavalyi szárazabb időjárásnak köszönhető. A munkák során mindvégig védőöltözékben és körültekintően jártunk el, ugyanis a bőrrel érintkezve a növény égési sérüléseket okoz - közölte a BNPI.