Augusztus közepéig jelent veszélyt a közlekedőkre az őzek násza

Nem véletlenül hangzanak el különféle helyekről a figyelmeztetések, a vármegyei vadászkamarai titkár szerint. Legyenek azok a hegyvidéki kanyargós utak, vagy szűkebb pátriánk síkvidéki része, a nap bármelyik szakában felbukkanhatnak a csak egymással elfoglalt vadak. A balesetveszély tekintetében sem lehet különbséget tenni, hiszen például az egyenes alföldi útszakaszon például adott esetben nagyobb sebességgel hajt az autós, mint a kanyargós erdein, és akár a kukoricásból is előbbukkanhatnak az üzekedő őzek. 

"Vigyázzunk az utakon, elkezdődött az őzek násza!" Elsőként az MVM Mátra Energia Zrt. tette közzé ezt a felhívást a napokban a közösségi oldalán. Közlésük szerint, minden év július második felétől augusztus közepéig tart az őzek párzási időszaka, vagyis az őzek násza. De megérkezett portálunk címére a

Az OMVK és az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) közleménye is "Óvatosan az utakon! ŐZEK!" címmel, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy a következő egy hónapban a szokottnál is figyelmesebben kell közlekedniük az autósoknak, ugyanis augusztus közepéig tart az őzek párzása. A vadásznyelven üzekedésnek nevezett időszakban ezek az állatok sokkal gyakrabban jelennek meg a közutakon.

Kovács János István portálunk kérdésére vázolta, hogy mit is jelent a nálunk is honos európai őz párzási viselkedése. Ilyenkor az őzbakok kergetik a sutákat vagy a konkurenciaharc részeként egymást. A megszokottól aktívabbak, nagyobb területen mozognak – akár napközben is. 

Az OMVK és OMVV közleményéből pedig az derül ki, hogy hazánk legnagyobb egyedszámú – a becslések szerint több mint 369 ezres a faj állománya – és legelterjedtebb nagyvadfajáról van szó: gyakorlatilag az egész ország területén számíthatunk felbukkanásukra a közúton, ami fokozott balesetveszélyt jelent körülbelül július második felétől augusztus közepéig. 

A veszély nagyságára figyelmeztetnek statisztikai adatokkal is: az évi mintegy 7400 nagyvadelütések 78 százalékában őzet gázolnak, jelentős részét az üzekedés alatt. Ezért is intik a gépjárművek vezetőit a fokozott óvatosságra. Rossz látási viszonyok közepette, rosszul belátható útszakaszon különösen fontos, hogy lassabban haladjanak a megengedett sebességnél is. 

– Az őz nem jár egyedül: ha egy átszaladt előttünk, még mindig ne gyorsítsunk, szinte biztosan másik is követi – ezt Kovács István János külön is hangsúlyozta. 
Tanácsként hozzátette: ha már a vadelütés elkerülhetetlen, akkor vészfékezzünk és készüljünk fel az ütközésre, de semmiképp se rántsuk félre a kormányt! Utóbbi változatban ugyanis letérhetünk az útról vagy átsodródhatunk a szembejövő sávba, ami nagyobb veszélyt jelent a vaddal történő ütközésnél. Érdemes azt is tudni, hogy a vadveszélyt jelző közlekedési táblák ebben az időszakban nem nyújtanak elegendő támpontot a vezetőknek a vad várható felbukkanása tekintetében, hiszen az őzek nem a megszokott rutinjuknak megfelelően mozognak a területen.

Veszélyes üzem, a jogi háttér segíti a károk rendezését

A járművezetők minden óvatossága ellenére még is bekövetkező vadelütéskor szinte kivétel nélkül károk keletkeznek. Részben sérül a gépjármű, másrészt maga a vad is elpusztulhat. Az ilyen eseteket a rendelkezésre álló jogszabályi háttér segítségével lehet és kell elbírálni. Az autóvezetés, közúti közlekedés és a vadgazdálkodás, vadászat egyaránt fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül a magyar jogrend szerint. A veszélyes üzemek találkozásáról és az üzembentartók közös károkozásnál felmerülő, egymás közötti viszonyáról a Polgári törvénykönyv rendelkezik. A Ptk. értelmében a vadelütéses baleseteknél azt kell vizsgálni, hogy az üzembentartók (az autóvezető és a vadászatra jogosult szervezet) tevékenysége során felmerül-e a felróhatóság vagy a rendellenesség.

Felróhatóságról akkor beszélhetünk, ha az érintett fél tevékenységének közvetlen következménye a vad elütése. Ilyen az autós oldaláról – a megengedett sebesség túllépése, lejárt műszaki vizsga például, a vadászatra jogosult oldaláról – egy a rosszul megszervezett társas vadászat, amelynek következtében a vadat kiterelték az közútra, vagy a vadgazdálkodási berendezések (etetők, itatók) létesítése a közút közelében, amelyek odavonzzák a vadat, ezzel növelve a balesetveszélyt. Rendellenesség az a körülmény, amely nem közvetlenül az érintett fél tevékenysége miatt alakul ki, azonban ahhoz kapcsolódik, és a balesethez vezet.