Húsz éve lett város Bélapátfalva

Augusztus 19-én, a Tóparti napot ünnepelték meg a bélapátfalviak, hogy húsz éve kapott városi címet településük. A Gyári-tó partján rendezett eseményen előbb Ferencz Péter polgármester mondott köszöntőt, kiemelve, sok dolog történt a két évtized alatt és sok olyat is tudnának mondani a lakók, ami nem, vagy aminek kellene, hogy történjen. Voltak út- és ingatlanépítések, lett egészségházuk, bölcsődéjük, az állam pedig uszodát épített. Nehéz időszak volt húsz évvel ezelőtt, hiszen 2001/2002-ben megszűnt a cementgyár, de övék lett az ipari park, ami az egyik legnagyobb eredmény. A cementgyári vagyonon nyolc település osztozik, a nonprofit kft. segítségével teremtették elő fejlesztéseikhez az önerőt. Kiemelte Horváth László országgyűlési képviselő érdemeit a megszűnéskori időszakban.

Ferencz Péter szerint annak köszönhetően, hogy Bélapátfalva város lett, stabilizálódott a közigazgatás, előbb kistérségi, majd járási központtá váltak, amely a közigazgatásban is új állásokkal járt. A polgármester kitért arra is, hogy ekkor alakult meg az önkormányzati tűzoltóság, amelyben 10-12-en dolgoznak keményen naponta, ugyanazokat a feladatokat ellátva, mint az egri tűzoltók, csak jóval kevesebb állami támogatással, de Bélapátfalva és a környék önkormányzatai biztosítják a fenntartást. Megköszönte az egri tűzoltóságnak, hogy akkor melléjük álltak. Ferencz Péter kiemelte, neki 2004. augusztusa óta ez az időszak családi ünnep is, hiszen akkor született meg Tamás fia.

Ferencz Péter szerint a város vezetői és lakói húsz éve, egy nehéz időszakban nem adták föl, sok munkát tettek abba, hogy a település megkapja a városi címet és sok segítséget is kaptak ehhez. Szerinte épül, szépül, fejlődik Bélapátfalva, amely célokra 2-2,5 milliárd forintot fordítottak, bízik abban, hogy ezt a fejlesztési ütemet tartani tudják és aki eddig segített nekik, ezután is fog. Önmagukban nem jutottak volna el idáig. Bízik abban is, hogy ami most hiányosság, azt tudják a következő években pótolni, eleget tudnak tenni a legtöbb kérésnek.

Horváth László országgyűlési képviselő elmondta, húsz éve is itt volt és most is itt van, s idézte Jókai Mórt, aki az És mégis mozog a föld című regényében megfogalmazta, csak az tudja, hogy meddig mentünk, aki látta, honnan indultunk el. Szerinte ennek szellemében érdemes élni az életet, hogy méltányosan tudják minősíteni. Hogyan jutottunk el odáig, ahol vagyunk. Szerinte ma a bélapátfalviak nem cserélnék el a saját és a város mostani helyzetét a húsz évvel ezelőttire, legfeljebb a korukat. A soknál mindig van több és a jót is lehet még jobban csinálni. Nem volt könnyű elnyerni a városi címet, meg kell köszönni az akkori testületnek és Barta Norbert akkori polgármesternek, hogy hittek, belevágtak és kitartottak, noha voltak, akik az elején megmosolyogták őket. Volt olyan vezető és csapat, amely azt mondta, ezekben a nehéz időkben, a tehetetlenséget le lehet cserélni cselekvőképességre. Az akkori lehetőségekből lehet Bélapátfalvát építeni, jól is ki tud jönni olyan nehéz időszakból. Köszönte a húsz év munkáját Ferencz Péternek és a képviselő-testületeknek, illetve valamennyi lakosnak. Tamási Áront idézte, aki szerint azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. A természetes közegünket, annak értékeit nem is vesszük észre, amíg nem érezzük valaminek a hiányát. A jelen és a jövő eredményeihez nem kell feláldozni magunkat, hanem felelősséget kell vállalni, akik tették ezt a korábbi városvezetők is. Felelősséget kell vállalni magunkért, gondolatainkért, érzéseinkért, majd a közösségért is. A közös ügyeket intézni kell valakinek, hisz abban, hogy a közösség erősödni fog és erősödik a felelősségtudat, az önértékelés és a valós önbizalom.

A beszédeket követően a Bélapátfalvai Önkormányzati Tűzoltóság parancsnoka, Sas István adott át emlékérmeket Horváth Lászlónak és Ferencz Péternek, katasztrófavédelmi és tűzoltó vezetőknek (Csontos Ambrus, Sas Ádám, Mérai Péter, Vörös Tamás), a helyi önkéntes tűzoltó egyesület elnökének, Vitéz Győzőnek, valamint a tűzoltóság munkatársainak (Hegyi Simon, Szabó Péter, Dorkó Péter, Makovics Csaba, Huszár Gyula, Szajcz Attila, Ferencz Ádám). Az esemény után Kovács László apát megáldotta azt a Szent Flórián-szobrot, amely a tűzoltósághoz került.

A protokoll eseményt követően kezdetét vette a színpadi program, Kiss Kata zenekar, az Obsitos Fúvószenekar, Kovácsovics Fruzsina, a B-dance, a Mikófalvi Népi Együttes, Varga Feri és Balássy Betty, a Sirrah Hastánccsoport, a Csillag Musical Társulat, este tűzijáték és bál zárja a rendezvényt, melyen zenél a Meridián együttes.