Magyarok vagyunk, ide születtünk, itt küzdünk a boldogulásért, hangzott el Gyöngyösön

A magyar államalapítás ünnepe Gyöngyösön hagyományosan szentmisével kezdődött a Szent Bertalan templomban. A városi ünnepségre 10 órától került sor a szomszédos Fő téren. Ünnepi beszédében dr. Szén Gabriella önkormányzati képviselő, az önkormányzat oktatási és kulturális bizottságának elnöke arról szólt, hogy a magyar történelemben az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete, amit koronként eltérően értelmeztek és ünnepeltek. 

– 1686-ban XI. Ince pápa, Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot, ezzel fejezve ki, hogy a Habsburgok legitim magyar uralkodók. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni Bach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését, de 1891-ben I. Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át. A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, így az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom ezt nem törölte el, hanem 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltás után, 1991-ben az országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította e napot– sorolta dr. Szén Gabriella.

Mint mondta, Szent István király kora óta a világ óriásit változott.

– Országunk, nemzetünk együtt fejlődött a technikával, az államalapítás idejéhez képest minden átalakult. Talán csak egy nem: a magyarságunkhoz kapcsolódó érzeteink, ingereink, a generációk óta bennünk élő reflexek. Számunkra mindig Magyarország lesz a haza, éljünk bármelyik pontján a világnak. Számunkra a legnagyobb érték a család, és áldás a gyermek - emelte ki. 

- Magyarok vagyunk, ide teremtettünk, ide születtünk, itt küzdünk minden egyes napon a megélhetésért, a boldogulásért. Vannak, akiket elszólít a kötelesség, de visszatérnek. Vannak, akik sosem térnek vissza, de a szívükben hordozzák a magyarságukat. És olyanok is vannak, akiket a történelem választott el az anyaországuktól – de a mindennapjaikban, az országhatárokon túl is ugyanolyan értékek és hagyományok szerint élnek, mint mi a határokon belül. Hányattatott sorsú nemzet ez. De talán mi sem mutatja jobban ennek a kicsiny országnak az erejét, mint hogy mindig, minden körülmények között képes a túlélésre, az összefogásra és a megújulásra. Magyarnak lenni azt jelenti, hogy együtt, közösen mindenre képesek vagyunk. Nem számít az évszázad, a körülmények, és az sem, hogy milyen kevesen vagyunk. Csak az számít, hogy a szükségben meg tudjuk fogni egymás kezét, és a célért együtt elmenni akár a végletekig. Mert egy nagy család vagyunk, mi, magyarok, itt, Európa szívében – fogalmazott dr. Szén Gabriella.

A nemzeti színű szalaggal átkötött új kenyeret Balog Gyula, Gyöngyös római katolikus kanonok-plébánosa szentelte meg, amelyet utána dr. Szén Gabriella szelt meg. Ezután a Fő térre kilátogató gyöngyösiek megízlelhették az új kenyeret, s mellé zamatos bort ihattak. Az ünnepi műsort Dan Miller színesítette, aki gitáron kísérve magát, a Republic Ezt A Földet választottam, illetve Máté Péter Hazám című dalait énekelte el. 

A jeles nap délutáni programjai késő estig tartanak a Fő téri nagyszínpadon. A zenés előadások sorát operettslágerek nyitották Kiss Alexandra előadásában, majd a program szerint Soltész Rezső énekelt a közönségnek. Ezután a Fitt Kriszti Tánciskola szórakoztatja a nagyérdeműt, azt követően pedig fény derül a Mancs Őrjárat titkos küldetésére. Délután, 17 óra 30 perctől Márkus Liza, majd 19 órától a Pély Barna Duó koncertjére kerül sor. A nemzeti ünnepünk napjának gyöngyösi záróeseménye utcabál lesz a popkultúra királyaival.