Gyöngyösi drogprevenció: a kerítéskaput is ellopják ezer forint árú drogért

A kábítószer használatának terjedése miatti egyre súlyosabb helyzet orvoslása volt annak a gyöngyösi drogprevenció kerekasztal-beszélgetésnek a témája, amelyet a Fiatal Romák Országos Szövetsége (FIROSZ) kezdeményezésére szervezett a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum a közelmúltban. Portálunkon már beszámoltunk arról, hogy a többek között Tiszaburáról, Halmajugráról érkezett, illetve gyöngyösi résztvevők közül, mások mellett rendőrtiszt, pártfogó felügyelő, lelkész, ifjúsági referens, roma polgármester, roma önkormányzati vezető, szociál-pedagógus, Magyarországon, illetve az Egyesült Államokban tanuló roma egyetemisták, a gyöngyösi szegregátumban, a Durándában élő romák, de egykori szerhasználók is felszólaltak. 

Vitaindítójában Farkas László, a FIROSZ elnöke, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tiszabura polgármestere a községében tapasztalható drámai helyzetről számolt be. Mint mondta, azokon a településeken, ahol sok roma lakos él, rengeteg olyan problémával lehet találkozni, ami akár a szegénységből, akár a munkanélküliségből, és legújabban a drog megjelenéséből fakad. 

– Annak idején úgy gondoltam, a legnagyobb probléma az, hogy az apukák elhordják a pénzt a kocsmába, beledobálják azt a játékautomatába, berúgnak. Aztán jött a Covid, és teljesen megváltozott az emberek élete, mert egy kicsit mindenki bezárkózott. Régen úgy véltem, hogy milyen jó lenne, ha bezárnának a kocsmák, de most azt kell mondjam, kiszámíthatóbb idők voltak. Akkor ugyanis az apuka megitta a söreit, a feleseit, és nagyjából tudni lehetett a továbbiakat: hazament, veszekedett, vagy ő verte meg az asszonyt, vagy fordítva, esetleg egy árokban kialudta magát. Másnap azonban újra tudott indulni az élet. Amióta azonban megjelentek elsősorban a pszichoaktív, olcsó, szemét drogok, azóta a kocsmák nálunk sorra bezárnak. A droghasználó pedig kiszámíthatatlanná válik. Szétesik a család a konfliktusok miatt, majd az ingatlan elbontása következik. A szerhasználó a drogért először eladja a hűtőből a kaját, a széket, az asztalt, s amikor már nincs mit eladni, akkor jön a lakás szétbontása. Sok ingatlan jut nálunk erre a sorsra. Anyukákat kell anyaotthonba, vagy máshová menekíteni. Az általában fele-fele lakástulajdon mellett az apa leuralja a családot, nem lehet vele mit kezdeni, és miután elbontotta a lakást, valahol földönfutóként tengeti az életét – részletezte Farkas László a gyöngyösi drogprevenciós kerekasztal-beszélgetésen.

A FIROSZ elnöke szerint a prevenciós munka nagyon fontos lenne, de még gyerekcipőben jár

– A korábbi években sokkal több pályázat, felvilágosító lehetőség volt. Azt látom, ezek kicsit el is avultak. Önmagában nem rossz, ha bemegy a rendőr az iskolába, és beszél a drogról a gyerekeknek, de valahol elfáradt ez a történet, nem megy át az üzenete. Sokkal hatékonyabb lenne a terepmunka, amit egyébként Tiszaburán mi is elkezdtünk a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, s amelyben addiktológusok vesznek részt heti rendszerességgel – csakhogy nagyon kevés ez az idő. A heti egy alkalom a községünkben a nagyon problémás 25-30 drogosra is kevés, de tudjuk, hogy szerhasználók száznál is többen vannak. A legproblémásabb 25-30 ember nagyon megkeseríti a lakosság életét akár a besurranások révén, de azt is megteszik, hogy egy óvatlan pillanatban leemelik a vaskaput más portáján. Egy adag drog áráért, 500 vagy 1000 forintért eladják. Mindenben csak ezt a célt látják. Mindegy, mit kell megszerezni, ha az elég egy adag drogra – folytatta Farkas László.

A polgármester elmondta, voltak részben sikeres próbálkozásaik, hogy ezek a fiatalok, bekerülve az addiktológus vezette drogpevenciós programba, elmenjenek elvonókúrára, 

– Egy-két esetben már sikerrel járunk, de a statisztikák így is lesújtóan rosszak. Egy százalék alatti az aránya azoknak, aki eljutnak elvonó kezelésig. Ehhez képest egész jó arányban, 20 fiatallal kezdtük el ezt a munkát. A kiindulópont az volt, hogy kössük le az idejüket, egyfajta közmunkás brigádba szerveztük őket. Egy drogos szétbontott ingatlanának a rendbetétele volt a feladatuk. Néhány hónapig tartott, napi 4-5 órás önkéntes munkával, kaptak reggelit, ebédet, illetve ruházatot. Azt tapasztaltuk, hogy volt, aki mihelyt megkapta a munkacipőt, másnap megint mezítláb jött, mert azonnal drogra váltotta. Minimális napidíjat is adtunk attól függően, hogy tudtak-e legalább 4-5 órát dolgozni naponta. Igyekeztünk ezt a pénzt a családnak eljuttatni ennivalóra, telefon feltöltésre. De végül csak hozzájutott a szerhasználó is, és ha egy-két napig ki is bírta drog nélkül, a harmadik napon bepótolta az első kettőt is – ismertette a FIROSZ elnöke. 

Farkas László szerint az látható, hogy a szerekről leszokáshoz a szakmai segítség nagy hiányosságokkal küzd 

– Tiszaburán előbbre léptünk a közbiztonság javulása terén ebben a nagyjából féléves időszakban, de kevésnek bizonyult a heti egy alkalommal történt prevenciós beszélgetés. Némi lelki gondozás is történik ilyenkor, majd néhány hónap múlva el kezdődik a szakértői szint Budapesten, Debrecenben. Erre a szintre 3-4-en jutottak el. Volt aki egy hónap után hullott ki, de volt, aki már a második héten. Hála Istennek, olyan is van, aki már háromnegyed éve ott van Budapesten. Azt tapasztaljuk, hogy annak van több esélye, akinek jobb a családi háttére, illetve – nagyon különös módon – akinek nincs visszaút. Utóbbi azt jelenti, hogy akinek sikerülni látszik a program végigvitele, annak a szülei is drogot árultak először, aztán maguk is szerhasználók lettek, végül a saját házukat is lebontották drogért – jelenleg Szolnokon csöveznek hajléktalanként. Igaz, ez a fiú is visszaesett párszor. Az addiktológus azt mondta, ezeknek a fiataloknak meg kell tapasztalni a halálközeli állapot élményét ahhoz, hogy rádöbbenjenek, mit veszíthetnek. Erről a fiúról úgy látszott, egy-két héten belül ott hal meg az utcán. Most már szakmát tanul a budapesti kezelése során – emelte ki Farkas László.

A gyöngyösi drogprevenciós ülésen elhangzott, hogy a kábítószer okozta probléma egyre mélyül

– A szegények drogja az az 1000 forintos, ki tudja, miből kotyvasztott szemét, amivel élnek ezek a fiatalok. Nagyon könnyű rászokni, néhány használat után már függővé válnak, de borzasztó nehéz kijönni belőle. Tiszaburának mintegy 3300 lakosa van, ennek közel 10 százaléka súlyosan és láthatóan érintett a droggal. Ők megjelennek a közterületeken, mint régen a csövesek, a szipusok, és folyamatos problémát okoznak. Azt gondolom, számuk a következő 10 évben komoly emelkedést mutat. De rajtuk kívül még számosan vannak, akik a négy fal között kábulnak be. Tudjuk, hogy hétvégente otthon drogoznak, de igazából nem vehető észre, mert egyébként eljárnak dolgozni. Csak épp a fizetésük, lehet, felét is drogra költik, ahogy korábban a kocsmában itták el. Sajnos, a negatív folyamatoknak még nem vagyunk a csúcsán. A rendőrség, ha lecsuk egy dílert, kettő van helyette. Összetett a munka a rendőrség, az önkormányzatok, a civilek összefogásával, és a családokon belül is beszélni kell róla. A drog csapdájába nagyon könnyen bele lehet csúszni, mert bárhol be lehet szerezni az anyagot, ám leszokni már annál nehezebb – hangsúlyozta Farkas László a gyöngyösi drogprevenciós ülésen.