Legyen Tisza-tavi az Év Vízitúra Útvonala!

A Magyar Vízitúrázók Szövetsége meghirdette az Év Vízitúra Útvonala szavazást és versenyben van egy Tisza-tavi is. A túra négy Tisza-tavi kilátót érint, a Küszvágó csér kilátót, a Fattyúszerkő kilátót, a Bölömbika kilátót és az Óhalászi-sziget kilátót. Sarudról indulva az első megálló a Bölömbika kilátó, ami kizárólag a vízről közelíthető meg. A Tisza-tó egyik kedvelt vízi úticélja a Bölömbika kilátó, amit 2021-ban adtak át. A kilátót a Békatutaj Egyesület építette az Aktív Magyaroszág támogatásával. A kilátó 9 méter magas és a környéket 6 méteres magasságban lehet pásztázni a legfelső emeletéről. A kilátó alatt lehet kikötni, és egyből az első lépcsőfokra lépve felmenni a tetejéig, ahonnan a Kis-Tiszát, a Poroszlói- és a Sarudi-medencét lehet szemügyre venni. A kilátót Komáromi Tas építészmérnök tervezte modern, ám mégis a tájba illeszkedő stílusban. Olyan könnyed, átlátható szerkezetet álmodott meg, ami egyszerre lehet látható azok számára, akik keresik és láthatatlan azoknak, akik csak gyorsan átpásztázzák a környéket.

A második megálló a Fattyúszerkő kilátó, ami szintén kizárólag a vízről közelíthető meg: A Csapói Holt-Tiszán lévő kilátó környékén korábban már állt egy kilátó, így a Tisza-tónál régóta vízitúrázók szinte pontosan tudni fogják a helyét. Kikötni egy stégen lehet, majd és a nádason keresztül, távol a fáktól egy pallóúton lehet bejutni a kilátóra, ahonnan a Poroszlói-medencét, illetve a Csapói Holt-Tiszát lehet belátni. A kilátót Komáromi Tas építészmérnök tervezte modern, ám mégis a tájba illeszkedő stílusban. Olyan könnyed, átlátható szerkezetet álmodott meg, ami egyszerre lehet látható azok számára, akik keresik és láthatatlan azoknak, akik csak gyorsan átpásztázzák a környéket. Az alapja horganyzott acél, ami 3 és 4,5 méterre van a talajban, a felépítmény pedig vörösfenyőből készült.

A harmadik megálló a Küszvágó csér kilátó, ami szintén kizárólag a vízről közelíthető meg: A két másik társához hasonlóan ez is madárnevet kapott, a közelben fészkelő küszvágó csérek után nevezték el az Aktív Magyarország közönségszavazásán. Ám nemcsak az emberekre, hanem a madarakra is gondoltak, így költőhelyeket tettek ki a környéken fészkelő küszvágó csérek számra a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával együttműködve. A kétszintes, 9 méter magas, fából és acélból készült kilátóról a Borzanatot, a Lapos-morotvát és a Poroszlói-medencét lehet belátni.

A negyedik megálló az Óhalászi-sziget: Rengeteg információ kering az Óhalászi-sziget titkairól. Egyesek úgy tudják, hogy elárasztották a falut a tó létrehozásakor, míg mások szerint egykori házak maradványai találhatók ott. Egyik sem igaz, vagyis csak részben. A Tisza-tó legérdekesebb területe telis-tele van titkokkal. Aki a Tisza-tóra érkezik, annak bizonyára megemlíti valaki azt az érdekességet, hogy a tó közepén valamikor egy falu állt az Óhalászi-szigeten. Ez a sokszor csak néhány lelket számláló falu csendesen, a Tisza mellett élte dolgos mindennapjait. A helybeliek együtt léteztek a folyóval, ami néha elmosta szeretett lakhelyüket. Tiszahalászt nem a tározó építésekor árasztották el vízzel, mint ahogy az például Erdélyben is történt, hanem száz évvel ezelőtt sodorta el a Tisza árja, és az ott élő embereket Hartl Ede telepítette át a mai Újlőrincfalva területére. Érdemes kikötni, megnézni az emlékművet, a temetőt, de akinek nincs jó helyismerete a környéken, az kérje tapasztalt túravezető segítségét az egykori településhez való bejutáshoz! A végállomás Sarud, a túra hossza körülbelül 15 kilométer.

Szavazni a Magyar Vízitúrázók Közössége nyílt csoportban a kiemelt bejegyzéseknél  lehet. A csoportba való belépés nem kötött semmihez. Csak az ott leadott szavazat érvényes, holtverseny esetén a többi statisztikát is figyelembe vesznek.