Végül mégsem röpködtek "lyukas madarak" Eger légterében

A dr. habilitas Kis-Tóth Lajossal, az egri egyetem nyugalmaztott rektorhelyettesével készült beszélgetésünk első részében egyebek között szó esett számos olyan, az oktatásban végbement paradigmaváltásról, amelyek a személyi számítógépek megjelenését, majd a hálózati rendszerek kiépítését megelőzően bekövetkeztek. Mostani beszélgetésünkben már a számítógépes, illetve a digitális világ időszakáról esik szó.

Sike Sándor

Az egri felsőoktatási intézmény Médiainformatikai Intézetét kiépítő és évtizedeken át vezető szakember adásunkban elmondta, hogy az igazán forradalmi fejlődést a számítógépek összekapcsolása, azaz a hálózatok kiépítése jelentette. Itt Egerben – az akkor még – főiskola szétaprózódóan elhelyezkedő épületrészeinek összekapcsolása jelentette a rendkívül nagy fejlődést.
– Mindig próbáltuk – nyilván nem a haladás előtt, hanem nem nagyon lemaradva – követni a változásokat, mert úgy gondoltuk, hogy Egernek oktatástechnológiában, informatikában élvonalban kell lennie. Mi voltunk az elsők például, akik két nagy épületobjektumunkat lézerrel összekötöttük – fogalmazta meg beszélgetőpartnerünk.
Dr. Kis-Tóth Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy ez akkor nagyon nagy dolog volt, mert Magyarországon senki nem alkalmazta. A konkrét lézerkapcsolat a Líceum és a Leányka úti épület között valósult meg – derül ki a beszélgetésből. Voltak persze furcsa körülmények. Sokan például "féltek attól, hogy innentől kezdve lyukas madarak lesznek a légtérben".
Szó esik arról is, hogy a virtuális és a tényleges fizikális kapcsolatok közötti különbségek elmosódnak és ez a tényező megjelenik az oktatásban is. Ezt nevezik hibrid oktatásnak egyébként. Bizonyos értelemben az órán jelen lenni, vagy felvevők és vetítők segítségével "ott lenni egy adott térben" lényegében ugyanazzal az eredménnyel járhat az oktatás szempontjából.
– Fizikálisan ott lenni azért még nagyobb élmény, valószínű, de hogy ebben mit hoz majd a jövő, nem tudhatjuk. El lehet gondolkodni persze előnyökön és hátrányokon – tette hozzá.
A szakembertől megkérdeztük azt is, hogy ő miben látja a következő lehetséges paradigmaváltást. Válasza szerint az emberi agy az a terület, amit még nagyon kevéssé tártunk fel, alig ismerjük. Az agy kutatásával, jobb megismerésével olyan változások lehetségesek, amelyeket ma elképzelni sem tudunk.

Podcast-csatornánkat az Apple-termékeiden bárhova magaddal viheted. Kövess minket ott, vagy a Spotify-on.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában