2 órája
Emiatt ütnek el több gyalogost az őszi hónapokban
Az ősz felénél járunk, s ilyenkor már tagadhatatlanul másak az időjárási viszonyok: jellemzően ködös, párás a levegő, a nappalok egyre rövidebbek. A közlekedés szempontjából ez azt jelenti: romlanak a látási viszonyok, a szinte folyamatosan nedves és a lehulló falevelektől csúszós útburkolat jelentősen növelik a balesetek kockázatát.
Portálunk – mint azt olvasóink már megszokhatták – ezúttal is megkérdezte a Heves Vármegyei Balesetmegelőzési Bizottságot, hogy mit is jelent a közlekedésben az őszi-téli átállás. Válaszukból kiderül, hogy a balesetek okai között az első helyen a sebesség hibás megválasztása áll már évek, évtizedek óta, vagyis a közlekedők az esetek túlnyomó részében nem az út-, időjárási-, látási-, forgalmi viszonyoknak megfelelően választják meg járműveik sebességét. Ezen balesetek elsősorban a lakott területen kívüli utakon jellemzőek. Lakott területen belül az elsőbbségi jog meg nem adása a leggyakoribb probléma.
Közlésük szerint az őszi időszak teljesen más közlekedési formát, magatartást igényel, mint azt a nyáron megszokhattunk, alkalmaztunk. Ezek a megváltozott közlekedési feltételek komoly próbára teszik a járműveket is, ezért nagyon fontos, hogy elindulás előtt jól felkészített, biztonságos, megfelelő műszaki állapotú járművel induljunk útnak.
A gépjárművek őszi-téli felkészítése időszerű. Ezeket az eszközöket ajánlatos már októberben alaposan átnézni, megvizsgálva minden biztonsági berendezést és tartozékot. Elengedhetetlen az akkumulátor, a gumiabroncsok, a világítás és a fékrendszer ellenőrzése. Különösen fontos kellék ilyenkor már a jól működő ablaktörlő, de a jégkaparó, a jégoldó spray, a megfelelő ablakmosó folyadék vagy a páramentesítő sem nélkülözhető. Gyakori a szélvédő és az ablakok bepárásodása. Ezt ablaknyitással, megfelelő fűtéssel és száraz törlőruhák használatával együtt megszüntethetjük.
A balesetmegelőzési bizottság tanácsai között szerepel: az izzók fényereje sokévi használat után akár a felére is csökkenhet, szennyeződés, sár és vízpermet ugyancsak jelentősen ronthatja a fényerőt. A kifogástalanul működő világító berendezés ebben az időszakban kiemelt hangsúlyt kap, ezért rendszeresen ellenőrizzük és tartsuk karban!
– A műszaki biztonság egyik alapkövetelménye a fékek, a futómű és a gumik kifogástalan állapota. A megfelelően megválasztott téli autógumikkal vészfékezés esetén jelentősen lerövidül a féktávolság, mely főleg az autópályákon nagy sebességgel való közlekedés esetén akár életet is menthet. A téli gumik használata a csapadék kellő elvezetésével és a biztonságosabb úttartással a zord körülmények közötti egyenletes haladást biztosítja. Minden járműre csak olyan méretű gumiabroncsot szabad felszerelni, amilyet a járműgyártó cég meghatározott. A nyári gumi 7 C0 fok alatt már nem teljesíti feladatát – áll a bizottság portálunknak küldött közlésében.
Felhívják a figyelmet arra is, hogy a lengéscsillapítók állapotát műszeres méréssel ellenőriztessük, mert az autó úttartását, a stabilitást, a fékút hosszát jelentősen befolyásolja. A fékhatást is méréssel kell ellenőrizni.
A tél beálltával hosszabb utazás esetén szükség lehet takaróra, melegebb ruhadarabokra, vontatókötélre, fagymentesítő zárolajozóra, elegendő mennyiségű élelmiszerre és italra is. Az ilyen jellegű utazások előtt érdemes tájékozódni az Útinformnál az út- és időjárási viszonyokról. Előfordulhatnak olyan helyzetek is, amikor nem érdemes kockáztatni, és biztonságosabb, ha más közlekedési eszközzel (pl. vonattal) indulunk útnak.
Gépjárművezetőként az őszi időszakban sokkal körültekintőbben, óvatosabban kell közlekedni. Nagyon fontos, hogy ne csak a kocsit, magunkat is készítsük fel a megváltozott időjárási-, látási- és útviszonyokra: ősszel gyakran tapasztalható az alattomos, foltokban elhelyezkedő köd. Aránylag jó látási viszonyok mellett haladva olykor váratlanul futhatunk bele a ködösebb területekbe, és a látótávolság az egyik pillanatról a másikra néhány méternyire is lecsökkenhet. Annak érdekében, hogy ez a jelenség ne lepjen meg bennünket figyelemfelhívó lehet, ha a szembejövők tompított fényszórói világítanak. Ilyenkor – noha ködöt még nem látunk – célszerű a saját lámpáinkat is bekapcsolni, és elegendő követési távolságot tartva konvojban közlekedni.
A ködbe általában teljes sebességgel rohanunk bele, és ott pánikszerűen fékezünk. Aki mögöttünk halad, az menthetetlenül utolér bennünket. Ezt csak úgy védhetjük ki, hogy a ködös szakasz kezdetét észlelve még a jól belátható úton csökkentjük a sebességet. Amennyiben már beértünk a ködös útszakaszba, akkor ne fékezzünk pánikszerűen, és figyeljük a mögöttünk haladókat is. A sűrű ködben kapcsoljuk be a tompított világítást (ha van, akkor a ködlámpát is). A hátsó ködlámpát csak akkor használjuk, ha a látótávolság 50 méter alá csökken, ellenkező esetben vakíthatjuk a mögöttünk haladókat. Ugyanis a hátsó ködlámpa fényereje 150 kandela, ami tízszerese is lehet a normál hátsó helyzetjelző lámpa fényerejének. Tanácsos időnként ellenőrizni mind az első, mind a hátsó ködlámpa kapcsolóját, nehogy kiváló látási viszonyok mellett is indokolatlanul bekapcsolva hagyjuk. Különösen szürkületben és este rendkívül zavaró és vakító a ködlámpa fénye.
Ősszel a nedves, nyálkás, esetenként falevelekkel borított utak komoly odafigyelést igénylenek. Nedves útfelületen jelentősen nő a fékút, a féktávolság, a hirtelen fékezéssel nagy mértékben nő a megcsúszás, kifarolás, adott esetben a pályaelhagyás veszélye, ezért ilyen útviszonyok között a megengedettnél is alacsonyabb sebességgel érdemes közlekedni, óvatos, finom fékhasználatra törekedve, illetve kerülve a hirtelen kormánymozdulatokat. Az sem feledhető, hogy a pára, a köd erősen rontja a távolságbecslő képességet, ezért a tárgyakat a valóságosnál távolibbnak látjuk.
Figyelmeztet a bizottság arra is, hogy esős, latyakos időben, amikor a járda mellett széles sávban áll, vagy folyik a víz, nehéz az úttesten átkelni. A gyalogos ilyenkor jellemzően arra figyel, hogy ne lépjen a tócsába. Az autósnak számítania kell arra, hogy a járda szélén leszegett fejjel álló gyalogos a következő pillanatban az úttestre, a jármű elé kerülhet. Lakott területen kívül és belül egyaránt vigyázzunk az úttest mellett haladó gyalogosokra, kiemelten a kijelölt gyalogos-átkelőhelyek, iskolák, buszmegállók környékén.
A kezdő járművezetőknek és azoknak, akik a tavaszi, nyári hónapokban tanultak vezetni, érdemes gyakorolni egy kicsit forgalommentes úton. Vezetéstechnikai pályákon azonban biztonságosabb körülmények között tudnak gyakorolni, szakképzett oktatók segítségével. Gyalogosként és kerékpárosként is rendkívül nagy körültekintésre van szükség ebben az időszakban.
Szomorú tény, hogy az őszi hónapokban – országos szinten – több gyalogost ütnek el, aminek egyik oka, hogy a gyalogosok egy része nem veszi figyelembe a megváltozott útviszonyokat. Sokunk fejében gyalogosként meg sem fordul, hogy a nedves, vizes, csúszós utakon a járművek féktávolsága jelentősen megnövekszik, és körültekintés nélkül, meggondolatlanul nem tanácsos az úttestre lépni. Bármilyen hihetetlen, de egy 50 kilométer/óra sebességgel haladó blokkolásgátló nélküli, 5 méter/secundum négyzetlassulással megálló gépkocsi fékútja száraz úton 34 méter, nedves úton 47. Végzetes lehet, ha a nedves, vizes úton akár csak az 50-el közlekedő gépkocsi elé akkor lépünk le az úttestre, amikor az 13 méterre vagy annál közelebb van tőlünk.
– A gyalogosoknak a járdán, ahol nincsen járda a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton, ha egyik sincsen vagy gyalogos közlekedésre alkalmatlan, akkor az úttesten lakott területen belül lehetőleg a menetirány szerinti baloldalon, lakott területen kívül mindig a baloldalon, a járműforgalommal szemben kell közlekedni – hangsúlyozzák a portálunknak megküldött közlésükben.
Nem feledkezik meg a bizottság a kerékpárosokról sem. Nekik a közlekedési szabályok maximális betartásával, az előírásoknak megfelelően felszerelt kerékpárral – első, hátsó világítás, küllőprizma, csengő, első és hátsó fék, hátulra egy piros színű, de nem háromszög alakú prizma –, fokozott óvatossággal és körültekintéssel kell közlekedniük. Fokozottan kell figyelni az oldalszélre, hiszen a bicikli könnyen felborulhat, ha például egy nagy sebességű gépjármű elhalad mellette, de az évszakra jellemző, olykor szeles időjárás miatt jelentős erősségű, hirtelen széllükésekre is számítani lehet.
– Sok baleset oka a szabálytalan kanyarodás, ezért lényeges, hogy a művelet megkezdése előtt a kerékpáros mindig nézzen hátra, és ne feledkezzen meg az irányjelzésről sem – tanácsolják.
Az ősz időszakban kiemelt szerepet kap a már említett láthatóság kérdése. Nagyon lényeges, hogy kerékpárosként és gyalogoskén lakott területen kívüli úttesten, leállósávban, útpadkán éjszaka vagy korlátozott látási viszonyok között csak úgy lehet tartózkodni, illetve közlekedni, ha láthatósági mellényt, ruházatot viselünk. Bár lakott területen belül ez nem kötelező, mégis ajánlatos. Ha ugyanis fényvisszaverő anyagokkal felszerelt ruházattal és járművel közlekednek, észlelésüket és láthatóságukat a sokszorosára növelhetik. Ez különösen szürkületben, éjszaka vagy korlátozott látási viszonyok mellett igaz.
