Dr. Sipos Mihály büszke diákjaira és tanáraira

Dr. Sipos Mihály, a Neumann János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium igazgatója igazán büszke lehet a hátuk mögött hagyott időszakra is, s bár okozott némi fejtörést egy-két probléma, de azokat is áthidalták.

– A Neumann 37 éves története szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy sikeres sztori. Köszönhető ez az elkötelezett, kiválóan felkészült tanárok és a jellemzően jól motivált, tehetséges tanulók hatékony együttműködésének. Az elmúlt tanév szakmai szempontból kiemelkedően sikeres volt. Helyt álltak a mindennapokban (4,5 iskolai átlag), az érettségi vizsgákon (162 emelt szinten) messze az országos átlagot meghaladó szinten teljesítettek. Fő célkitűzésünk a felsőfokú tanulmányokra történő felkészítés: végzőseink 97 százaléka egyetemre került idén is – kezdte beszélgetésünk elején.

Mint mondta, a technikumi osztályaik még csak idén fejezik be tanulmányaikat. Gimnazistáik több, mint 90 százaléka államilag finanszírozott képzésbe került az ország legkiválóbb egyetemeire. Hatvan százalékban a műszaki, gazdasági, informatikai felsőoktatást választották. A biológia-kémia tagozatos osztályukból 11 diákot orvosi egyetemre, többeket állatorvosira, biológus, vegyész szakokra vettek fel, illetve a tudományegyetemeik bölcsész, jogász, pszichológus karain is találkozhatnak sok „neumannos“ diákkal.

– Közel harminc éve Vándorserleggel jutalmazza a hajdani Heves Megyei Pedagógiai Intézet (ma már a POK) azt a vármegyei iskolát, amelynek tanulói az országos tanulmányi versenyeken legeredményesebben szerepelnek. Mi valamennyi évben elnyertük a serleget. Az elmúlt tanév kiemelkedett ezen a téren is. Az OKTV gimnáziumi kategóriájában angol nyelvből, valamint francia nyelvből 1. helyezést értek el tanulóink, matematikából 8. hely, magyarból (Dráma) 7. hely, informatikából 3., 5., 8. hely jutott a mieinknek. Rajtuk kívül további 14 országos döntősünk, Kazinczy Emlékérmesünk, számos regionális verseny győztesünk is volt különböző tantárgyakból. A jelentősebb pénzügyi, gazdasági csapatversenyek döntőinek egyike sem nélkülözte a Neumann kiváló csapatait – részletezte az eredményeket.

Hozzátette, a tanulmányi versenyek segítenek bejutni a legnépszerűbb egyetemi szakokra. Legnagyobb értéknek mégis azt a közös munkát tartja, amit a tanár és a tanítványok a felkészülés során végeznek. Szavai szerint, ez személyiséget formál, többletismerethez juttat, nagymértékben támogatja az egyetemi tanulmányokat, sőt a majdani kutatómunkát.

– A tanulmányi versenyeken kívül meg kell említeni az idegen nyelvek oktatása, tanulása terén elért eredményeket. Angol, német, francia, olasz, spanyol nyelveket lehet nálunk tanulni. Arra törekszünk, hogy dokumentált nyelvtudással hagyják el végzőseink az alma matert. A nyelvvizsgák száma minden évben messze meghaladja a 12. évfolyam létszámát. A gimnáziumban sokan két, sőt három idegen nyelvi vizsgát tesznek. Kiemelkednek az extra nyelvvizsgák. Ilyen a gazdasági szakmaival bővített felsőfokú angol (múlt évben 28-an), valamint németből a DSD vizsgák. Természetesen büszke vagyok a felsorolt eredményekre. Legnagyobb büszkeség számomra mégis az a szellemiség, amely áthatja a mindennapok munkáját, a tanító-tanított viszonyt, a szülők és a tanárok kapcsolatát. Ez a szellemiség, nevezhetjük ezt „neumannos életérzésnek“, megmarad az érettségit követően is. Amikor a 10-20-30 évvel korábban végzett „öregdiákok“ neszét vették az iskola gondjainak, tömegesen nyújtottak segítő kezet. Ötleteket adtak (adnak), támogatókat szereztek, adományokat, 1 százalékot gyűjtettek, bátorítanak, előadásokat tartanak a mai diákoknak. Nagyvállalkozók, tudományos kutatók, professzorok, orvosok, politikusok, cégvezetők mondják el, hogy mit kaptak a Neumanntól. S fogalmazzák meg: „most nekünk kell segíteni!“
Azt gondolom, ez az igazi büszkeség és szilárd alap a folytatáshoz – húzta alá az igazgató.

Az elmúlt évek negatív történetei nehéz pénzügyi helyzetet teremtettek az alapítványi fenntartású Neumann János Gimnázium, Technikum és Kollégium életében. Mint mondta, járvány, infláció, rezsiválság, háború, mindezzel összefüggésben az állami támogatások jelentős visszavétele válaszút elé állította őket. Államtitkári javaslatra megvizsgálták annak lehetőségét, hogy egyházi fenntartásba kerüljön az intézmény. Az egyházkerület nyitott volt az esetleges befogadásra, a tantestület nem zárkózott el a fenntartó váltástól. A szükséges arányú szülői támogatást viszont megközelítőleg sem kapta meg az átalakulás ötlete.

– Más megoldást kellett tehát találni a pénzügyi stabilitás megteremtéséhez. 32. éve működünk alapítványi formában. Ellentétben a hasonló iskolákhoz, mi sohasem „toltuk át” gazdasági gondjainkat a szülőkre. Míg mások általában 140-150 ezer forintos havi tandíjat kérnek a tanulói jogviszonyért, nálunk az elvárt (nem tanulói jogviszonyhoz kötött) alapítványi hozzájárulás mértéke 250 ezer forint évente. Öröm, hogy az új tanév kezdetére sikerült megtalálni a pénzügyi konszolidáció lehetőségét. Gondjaink elsősorban az állami hozzájárulást szinte teljes mértékben nélkülöző kollégiumok működtetésével, fenntartásával kapcsolatosak. Éppen ezért kezdeményeztük, hogy a hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának kollégiumi része a Mátyás király úti kollégiumi épülettel együtt kerüljön állami fenntartásba. Ez 140 tanulót és 6 pedagógust érintett. A kezdeményezést a Belügyminisztérium, a Klebelsberg Központ, az Egri Tankerület elfogadta. Olyan megoldás született tehát, ami érdemi változást pedagógiai programunk megvalósításában nem jelent, a tanulók és tanárok jogi státusa maradt. Ugyanakkor pénzügyi, gazdaság szempontból egy sor kétely szertefoszlott, fenntartói váltás nincs napirenden, az intézmény pénzügyi helyzete stabil – zárta gondolatait dr. Sipos Mihály.