Nagy becsben tartott iraton függött az abasári pápai ólombulla

Pomázi-Horváth Viktória Abasár és a pápai udvar, VII. Ince pápa ólombullája címmel adott elő a Magyarságkutató Intézet Abasárról szóló második konferencián. A 2023-ban föllelt pápai bulláról elmondta, az egy pápai okirathoz tartozó kettős ólom függőpecsétet jelent. A pápai okiratok ünnepélyes határozatok, rendelkezések voltak általában, amelyeket pecsét hitelesített. Az első fennmaradt ólompecsétek a 6-7 századból valók, az előlapon a pápa neve, hátul a pápa tisztsége volt olvasható. A lapokat külön préselték, összeillesztették, selyem- vagy kenderzsinórral a dokumentumhoz illesztették.

- A 11. század lelőtt jellemzően viaszpecséteket használtak, de praktikussági okokból – az iratokat messzire kellett szállítani – áttértek az ólomra. Ez a fém puha, könnyen alakítható, a szerénység, az egyszerűség jelképe, ezért megfelelt egyházi célokra. A pecsétek általában 50 grammosak, 35 milliméter átmérőjűek. VII. Gergely pápa, azaz a 11. század vége óta állandósult a formaképük. Az előlapon gyöngykörben két egymásra tekintő szakállam férfiarc szerepel, Szent Pál és Szent Péter, köztük az apostoli kereszt, feliratként pedig Szent Pál apostol és Szent Péter püspök latin nyelven. A középkorban ez a kép állandó volt, a hátlapon volt változás az adott pápa nevének megfelelően, hiszen itt a kibocsátó pápa latin neve és sorszáma kapott helyet. Egy kivétel van, a 15. század közepén II. Pál pápa a saját kedvére megváltoztatta a formátumot. Őt 1464 szeptember 16-án iktatták be hivatalába, s a következő napon már a saját maga meghatározott új bullaképpel bocsátott ki dokumentumot. Ez hét évig volt használatban, a következő egyházfő, IV. Sixtus visszaváltoztatta a korábban és ma is használt formára – magyarázta Pomázi-Horváth Viktória.

A szakember elmondta, az abasári pecsét megfelel a korábbinak, VII. Ince pápa adta ki, aki rövid ideig volt hatalomban. Ő a nagy nyugati egyházszakadás harmadik pápája volt, 1404-1406 között uralkodott, folyamatos harcok voltak az ő idejében, az egyházi kérdéseket szerette volna rendezni, de ez halála miatt nem sikerült neki. Avignoni ellenpápája XIII. Benedek volt. Az általa kibocsátott dokumentumok általában levéltárakban, okirattárakban maradtak fönn, például egy 1405-ös irat, amely a garamszentbenedeki apátság javításával kapcsolatos. Ha a pecsét leszakadt, az régészeti leletként került elő valahonnan, néhány példánya így is előbukkant.

- Az abasárival együtt a mai Magyarország területéről 19 publikált pápai függőpecsét került elő a hozzá tartozó pergamen nélkül, és két közöletlen lelet van a budai palotából. Régészeti kontextusból a középhegységek vonalában bukkantak ilyesmikre, az Alföldről egy példány ismert. Ezek zöme egyházi vonatkozású, a hely pápai kúriával való kommunikációjának utolsó bizonyítéka, hiszen az oklevél, amelyen függött, elveszett. Jellemzően templomokból, kolostorokból kerültek elő, szentélyből, oldalkápolnából, például Bárdudvarnokon, Székesfehérváron, Veszprémben. A pergamen ugyan elporladt, de ez is jelzi, nagy becsben volt a hivatalos irat. Ha jól tudom, Abasáron is a szentélyből került elő a bulla. Komoly okiratot őrizhettek tehát, valamilyen engedélyt, adományozást, kiváltságot, de nem tartom kizártnak, hogy a templom 1400-as évekbeli átépítésének pápai engedélyezésével lehetett kapcsolatban – magyarázta Pomázi.

Az előadó szerint több ólompecsét érsek, püspök sírjából került elő, a halott mellé helyezett adománylevélen lóghatott. Nem kizárt, hogy azokat a dokumentumokat így érvénytelenítették, hogy ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. Ismert például Nagy Lajos lányának krakkói sírja, amelyben két, IX. Bonifác pápa által kibocsátott pecsétet is találtak. Magyarországon Egerben, Esztergom Szentkirályon és Pécsen is bukkantak így ólompecsétekre.

Találtak azonban bullákat várak területén (hármat Budán, egyet Egerben, illetve Visegrádon), bár nem mindig tudni, ezt melyik pápa adta ki. Ezen kívül településeken, települések közelében is kerültek már elő pecsétek, amelyek esetében nem lehet egyházi vonatkozást bizonyítani, így Magyarbánhegyes, Muhi, Nyírtelek határából, Pécs belvárosából is került elő függőpecsét.

Pomázi-Horváth szerint a fémkeresőzés miatt egyre több olyan bulla kerül elő, ami nem köthető egyházi funkcióhoz, megalapozott a másodlagos felhasználásuk. Az okiratról leesett, levágott bullát új szereppel látták el: elásták, falba építették, lakóházban tárolták, átlyukasztották őket, vagy feldarabolták. Írott források szerint Írországban például villámcsapás elleni védekezésként helyezték a bullát a templomtorony falára. Angliában, Hollandiában a jó termés érdekében ásták el a szántóföldeken. A kettőbe, négybe vágott pecséteket egyébként súlyként is használták.