2 órája
Tízéves a Kiskörei hallépcső
A Tisza-tó egyik turisztikai látványosságává vált, az ide látogatók száma több százezerre becsülhető.
Hétfőn napra pontosan tíz éve kezdődött meg a Kiskörei hallépcső próbaüzeme – írja a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizg) közösségi oldalán. A 740 millió forintos költséggel megépült műtárgykomplexum azóta a Tisza-tó egyik népszerű turisztikai látványosságává vált, összesen 41 halfajt azonosítottak benne, erről írtunk korábban.
Az európai uniós támogatással megvalósult Komplex Tisza-tó projekt egyik elemét képezte a Közép-Európában is egyedülálló méretű ökológiai folyosó megépítése azzal a céllal, hogy folyamatosan biztosítsa a halak vándorlását a Tiszán, megkerülve a mesterséges akadályt, a vízlépcsőt. A hallépcsőt 2014. október 28-án adták át.
A hallépcső révén biztosítható a folyó és a tározótó folyamatos ökológiai kapcsolata, azaz a vízi állatvilág fel- és leúszása. Korábban a rövid árvizes időszakok kivételével – amikor a duzzasztómű zsiliptáblái nyitva voltak - nyári üzemrend alatt, alacsony tiszai vízállásnál nem volt halvándorlás.
A mintegy 120 ezer köbméternyi földmunkával kialakított, 1371 méter hosszú, akár 10 méteres vízszintkülönbséget áthidaló, vasbeton- és terméskő-labirintus a Tisza-tóhoz 180 méter hosszú csatornával kapcsolódik. Az üzemi útnál létesült a mélyküszöbű táplálózsilip, illetve durva rámpa, ahol a halak mozgását üvegen keresztül láthatjuk.
A hallépcső hegyi patakra emlékeztető, 13-15 méter fenékszélességű középső szakasza 27 réselt halátjáró, ugyanennyi természet-közeli bukó, illetve azok által közrezárt medencék kombinációja. Az úgynevezett kisvízi és középvízi bukók 20 méterenként, 20-30 centiméteres lépcsőként követik egymást, egy-egy ilyen kőküszöb mellett pedig 3 rés épült vasbetonból. A küszöbök között a természetes energiatörés érdekében hagyma-szerű öblöket alakítottak ki. Ezen kívül a középső szakaszon – vizes élőhely gyanánt – létesült egy halágyat is magába foglaló pihenőtó.
Az ökológiai folyosó alsó szakaszán szintén kialakítottak egy pihenőtavat a halak számára, s itt épült az a zsilip, illetve 165 méter hosszúságú terelőtöltés, amelyek a hordalékos árvizek kizárására szolgálnak. Ezután szintén réselt halátjárók (10 darab) és hozzá kapcsolódó bukók vezetnek a Tisza folyóhoz. Ezzel párhuzamosan 122 méter hosszan csalivíz-csatorna is létesült vasbeton csövekből.
A hazánkban egyedülálló méretű Kiskörei hallépcső tudományos igényű monitoring-vizsgálatok és halbiológiai kutatások színtere. A KÖTIVIZIG biológusai immár kilencedik éve monitorozzák a létesítményt. Az eddigi vizsgálatok során összesen 41 halfajt sikerült kimutatni, amelyek közül 6 faj (sujtásos küsz, halványfoltú küllő, szivárványos ökle, vágócsík, réticsík, szélesdurbincs) védett, 1 faj (a magyar bucó) fokozottan védett és 12 faj pedig tájidegen (amur, razbóra, ezüstkárász, fehér és pettyes busa, törpeharcsa, fekete törpeharcsa, naphal, amurgéb, folyami géb, kaukázusi törpegéb, tarkagéb).
A hallépcső vízszint-szabályozó műtárgyában kialakítottak egy monitoringhelyiséget, amelyben 2018 óta webkamera üzemel a felső kémlelő ablaknál, valós időben mutatva a halak vándorlását az alvíz és a felvíz között, így az internet révén ország-világ bepillanthat a hallépcső életébe. Az ökológiai folyosó az elmúlt évtizedben turisztikai célponttá, a Tisza-tó egyik turisztikai látványosságává vált, az ide látogatók száma több százezerre becsülhető.
