Projektzáró tett pontot a Mátravasút teljes felújítására + fotók, videó

Projektzáró tett pontot kedden a Mátravasút gyöngyösi végállomásán a kisvasút felújítására, amelynek harmadik, záróeleme volt a Gyöngyös és Mátrafüred közötti pályaszakasz korszerűsítése. Mint elhangzott, a Mátravasút teljes körű, kormányzati támogatással megvalósított felújítására nagy szükség volt, mert az erdei vasút évszázados elemein nyomot hagyott az idő vasfoga.  

Dobre-Kecsmár Csaba, a Mátravasutat üzemeltető Egererdő Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében elmondta, hogy 2010-ben az Egererdő Zrt. vezetése egy kormányprogramhoz kapcsolódva megalkotott egy ökoturisztikai stratégiát, amelynek fontos eleme volt – sok egyéb mellett – az erdészeti cég által üzemeltetett kisvasutak felújítása. 

– Az elmúlt 12-13 évben ennek a stratégiának a nagy része meg is valósult kormányzati és uniós támogatásból. A Gyöngyös-Mátrafüred szakasz a Mátravasút három ütemben megvalósult felújításának az utolsó etapja volt. Több mint 7 kilométeren cseréltük ki az ágyazati kőzetet, a régi talpfákat betonaljak váltották fel, és nagyobb teherbírású sínek lettek beépítve a pályába. Hidak, átereszek, kitérők sora lett felújítva. Ennek köszönhetően nőtt a kisvasút utasbiztonsága, terhelhetősége, és növelhető a járatsűrűsége is. Ez a kisvasút az egyik legfontosabb déli belépési pontja a Mátra turisztikai régiójának, ezért bízunk abban, hogy növekszik rajta keresztül a térség, a Dél-Mátra és Gyöngyös idegenforgalmi látogatottsága is. Az Egererdő Zrt. ökoturisztikai tevékenysége tovább folytatódik, hiszen a nyár folyamán szeretnénk átadni Felsőtárkányban a megújult gödülőállomány elemeit. Bízunk benne, hogy a Heves vármegyei önkormányzattal közösen a felsőtárkányi kisvasút még felújításra váró pályáját, illetve a szilvásváradi kisvasút teljes pályahálózatát is korszerűsíteni tudjuk. Ezek a pályázatok előkészítés alatt vannak – részletezte Dobre-Kecsmár Csaba.

Horváth László országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy Ha az elődök most lenéznek ránk, azt mondhatjuk nekik, hogy azt az értéket, amit létrehoztak, azt megtartottuk, fenntartjuk.

– Igaz, ehhez új funkciót kellett találni a kisvasútnak. Valamikor maga a fakitermelés igényelte ezt a vasutat. Mára viszont az embereknek élményt adó vonzerő lett. A számok azt mutatják, hogy csakúgy, mint a többi kisvasúton, a Mátravasúton is növekszik a látogatók száma. A pálya tavaly augusztusi újranyitásától a 2023-as szezon végéig több mint 30 ezer utasa volt. Köszönet a magyar kormánynak, mert ez a több szakaszból álló felújítás összértéke megközelíti az 1,2 milliárd forintot – mondta Horváth László.

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára azzal kezdte, hogy a társadalom, az emberek főleg a turizmus révén találkoznak az erdővel.

– A magyar kormányzat már 2013-ban a zászlajára tűzte a hazai természetjárás, az erdei- és az aktív turizmus fejlesztését. Az állami erdőgazdaságok ebben az időszakban összesen mintegy 42 milliárd forintot fordítottak erdei közjóléti turisztikai infrastruktúra fejlesztésére. Erdei iskolák, kilátók, ökoturisztikai központok, tanösvények, erdei szállások sora újult meg, vagy létesült újonnan. Ennek a folyamatnak a része volt az egyik legnépszerűbbnek számító kisvasút, a Mátravasút fejlesztési programja is. A fejlesztések mellett fontos kiemelni, hogy állami erdőgazdaságok évente közel 4 milliárd forintot fordítanak a lakosságot szolgáló turisztikai infrastruktúra fenntartására. Ezt az összeget ki kell gazdálkodni. A magyar állami erdőkezelés modellje éppen attól sikeres, hogy az erdőgazdálkodás eredményét közcélú feladatok ellátásának szolgálatába állítja. A közcélú fagazdálkodás teremti meg az alapot úgy a természetvédelmi, mint a rekreációs igények kiszolgálására. Az állami erdőkezelés évente 35-40 milliárd forinttal tehermentesíti így a költségvetést –  hangsúlyozta Zambó Péter. 

Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára rámutatott, hogy akkor lehet rávenni rávenni a sajnos, nagy számban túlsúlyos emberekből álló magyar társadalmat a mozgásra, a túrázásra, ha látják, az számukra jó

– Ehhez élményt kell nyújtani nekik. Ezért kerékpárutakat építünk, megújítjuk a turistaházakat, a kisvasutak felújításának is nekiálltunk. 2017 táján azzal szembesültünk, hogy ha nem teszünk valamit a kisvasutakkal, akkor balesetveszély miatt sorra be kell zárni azokat. 12-14 kisvasút felújítására tettünk javaslatot két ütemben, amit a kormány el is fogadott. A Mátravasút esetében különösen kedves a szívemnek, hogy olyan kocsi is közlekedik, amelyen biciklit is lehet szállítani. A Mátravasút olyan egyediséggel rendelkezik, amely másutt Magyarországon nincs. Ha elvonatozunk Gyöngyösről Mátrafüredre, akkor egy gyalogtúrával kirándulhatunk a Szalajka-házig, s onnan egy másik kisvasúttal vissza lehet jönni az eredeti kiindulópontra. Ezt a lehetőséget turisztikai termékké át kell alakítani. S akkor eddigi csúcsév 70-75 ezres utasszáma a Mátravasút két vonalán a 100 ezret is elérheti – foglalta össze Révész Máriusz. 

Az avatószalag átvágása után a meghívott vendégek – többek között jelen volt dr. Juhász Attila Simon, a Heves vármegyei közgyűlés elnöke, Hiesz György Gyöngyös polgármestere, az Egererdő Zrt. számos vezetője és munkatársa – kisvonatra szálltak, és elutaztak Mátrafüredre.