Az egri Ezüstidő tagjai ismét felfedező úton jártak a fővárosban

Az egri Ezüstidő Szabadidős Egyesület Budapest felé vette az útját az elmúlt hétvégén. Fűrész János elnök portálunknak arról beszélt, hogy igyekeznek folyamatosan mozgásban tartani az idős korosztályt, fenntartani az érdeklődésüket.

– Nem könnyű az akadályokat leküzdeni idős korban, kopnak a dolgaink, de a szó nem elég, cselekedni kell. Egymás létrafokai lehetünk. A közös érdek, közös cél és munka, az együttlét tarthatja csak össze a közösséget, hisz itt mindig történik valami, sosincs egyedül az ember. Évente többször utazunk vonattal a fővárosba, hogy felfedezzük azt, ami a miénk: az épített örökséget, a múzeumokat, a színházakat, s más látnivalókat, amellyel többek lehetünk. Nem kis izgalommal készülünk minden útra, többnyire azt bejárom előtte, a helyszínen tájékozódok, regisztrálok, s lefoglalom a helyet, a belépőket. Egyesületi napon, csütörtökön közreadom az információkat, számba vesszük a lehetőségeket, majd emailben is emlékeztetőt küldök. Most a Magyar Nemzeti Múzeum, majd ebéd után a Nemzeti Színház volt az úti célunk. A Múzeumkertben mások mellett szóltunk a Stróbl Alajos alkotta Arany János szoborcsoportról, Toldiról és szerelméről, s a múzeumépület történetéről, benne a valóságról és a legendákról. 1802-ben ajánlotta fel gazdag gyűjteményét gróf Széchenyi Ferenc, aztán mások gazdagították azt, így Jankovich Ferenc, Festetich Julianna, s 1846-ban Pyrker János László egri érsek a képzőművészeti anyagával. A Pollack Mihály tervezte impozáns épületben április végéig a Ragyogj! tárlat a szenzáció: negyvenezer év ékszerművészetét mutatja be napjainkig. A fibulák, karperecek, övek, gyűrűk, csüngők, hajtűk, fülbevalók, mentekötők és megannyi kincs, melyeket misztikum, rítus, érzelem, emlék köt az emberhez – sorolta Fűrész János

Az egri Ezüstidő Szabadidős Egyesület tagjai a Seuso-kincset is megnézték

– Külön teremben mutatják be a kalandos körülmények között visszaszerzett Seuso-kincset. A Balaton környéki római előkelő hivatalnok vagy katona nevéről elhíresült 14 darabos ötvösremek étkezőkészlet koruk csúcsdarabjai voltak.A múzeum legbecsesebb műtárgya a közel ezeréves aranyhímzéses koronázási palást, mely teljes bizonyossággal első királyunk idejéből való – a Szent Korona s a többi koronázási ereklye, a jogar, az országalma és a kard 2000 óta a Parlament kupolatermében tekinthető meg. Több teremben került bemutatásra Magyarország története az államalapítástól a rendszerváltoztatásig tárgyi és képi anyagban. Külön kisteremben látható a Fejedelem arcai kiállítás a kalandos életű Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemről, akit 9 évesen vajdává, 16 évesen fejedelemmé választottak, s aki a világtörténelemben is egyedülálló módon négyszer mondott le a trónról. További tíz teremben régészeti kiállítás látható az őskortól kr.u. 1000-ig, az alagsorban a Római Birodalom Pannónia provinciájának kő emlékgyűjteménye található – részletezte az egyesület elnöke.

A csoport ebéd után járta be a Nemzeti Színház szoborparkját, s az impozáns épületet, amely hajóként lebeg a vízen, tette hozzá Fűrész János.

– A viszontagságos magyar színjátszás kezdetei után, végül 2002-ben épült meg Siklós Mária tervei alapján az igazi Nemzeti – mert a színésznek nagy szerepe van abban, hogy az élet szép legyen. Az egri Harlekin után most itt nézhettük meg Petőfi remekművét, a János vitézt, amely már tíz éve fut itt újszerű feldolgozásban. A szereplőket kaposvári színészosztályok adják, évről évre mindig újak, néhány kisiskolással kiegészülve. Ezen a délutánon is a nézőtéren ülő sok száz gyermeknek, s felnőttnek üzente a darab, hogy aki kiállja az élet próbáit, aki megküzd a nehézségekkel, az a maga élete hősévé, azaz jánosvitézévé válhat – összegezte Fűrész János.